Hogyan vezetik be az egykulcsos szja-t?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bajnai-kormány már bebizonyította, hogy az adókulcsok változása nem feltétlenül függ össze szorosan az adóterhelés változásával. A kérdés egyelőre az, hogy az Orbán-kormány újabb bizonyítékot szolgáltat-e erre, ez leghamarabb valószínűleg az önkormányzati választások után derülhet ki -írja az fn.hu.

Némi zavart, és politikai nyilatkozatok áradatát okozta a kormány azzal, hogy a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy 2013-ban vezetik be az egykulcsos családi adót, míg a miniszter szerint 2011-től vezetik be fokozatosan. A minisztérium a távirati irodától javítást kért az államtitkár Magyar Nemzetnek tett nyilatkozatában, amely szerint „az átalakítás 2011. januárban indul és 3 év alatt áll fel” (és ennek az MTI eleget is tett.)

Hogy hogyan lesz 2011 meg 3 egyenlő 2013-mal, arra egyelőre nem kaptunk választ a szakminisztériumtól, mint ahogy a többi kérdésünkre sem.

Az Orbán-kormány adópolitikájának kommunikációja emlékeztet annyiban a Bajnai-kormányéra, hogy szintén az adókulcsok csökkentését állítják a középpontjába. Dacára annak, hogy a kulcs emelkedése mellett is lehetséges adót csökkenteni, és fordítva – tehát a kulcs tervezett mértékéből nem sokra lehet következtetni.

Optikai hatás

Mint emlékezetes, a Bajnai-kormány idején a kulcsok – úgy tűntek – csökkentek, az alsó 18-ról 17, a felső 36-ról 32 százalékra. Csakhogy az új kulcsok már a munkaadói járulékkal növelt adóalapra (alias „”szuperbruttó””) vonatkoznak. Valójában tehát nagyobbak lettek a adókulcsok, az alsó kulcs (visszavetítve) 20,91, a felső 40,64 százalék lett. S mégis kevesebb adót kell fizetni – különösen az átlagbér közelében – a megváltozott adójóváírás és az eltolt sávhatár miatt.

Az Orbán-kormány adóváltoztatásáról egy paramétert lehet tudni, a kulcs tervezett mértékét. De hogy például megmarad-e a félszuperbruttó, nem tudjuk. Ha megmarad, akkor a 16 százalék valójában 20,32 százalék, az ilyen apró részleteken tehát sok múlik, konkrétan a befizetendő adó összege. Fontos az adójóváírás átalakítása is, a Bajnai-kormány is ezen kedvezmény átszabásával érte el, hogy a (valójában) emelkedő kulcsok ellenére csökkent az adóterhelés.

Ki fog jól járni?

Egy biztos, a jobban keresők jobban fognak járni, a többit akkor fogjuk megtudni, amikor a törvény megjelenik a Magyar Közlönyben – mondta az fn.hu-nak Oldal György, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.

Minthogy a kormány adóterveiről semmi biztosat nem tudunk, így az ellenzék által hangoztatott ellentmondásokról sem lehet beszélni (leszámítva persze, hogy 2011 meg 3 a matematika axiómái szerint nem 2013 – igaz, az axiómák lényegükből fakadóan nem bizonyíthatók). Elméletileg teljesen ellentmondásmentes, hogy 2 (vagy 3) év alatt vezessék be az egykulcsos adót, variálva közben az adójóváírással, a félszuperbruttóval, illetve a kedvezményekkel.

Azt már nehezebb elképzelni, hogy a folyamat végén hogyan fog mindenki jól járni, bár ez a kormányzat ígérete. Oldal György szerint logikailag nehezen jöhet ki, hogy mindenki kedvezményezettje lesz a változásoknak, mert ehhez az kellene, hogy elkezdjen dőlni a pénz. Inkább úgy kell elképzelni az egykulcsos adó bevezetését, mint az ultit, ahol a résztvevők egymástól tudnak pénzt nyerni – mondta az adószakértő.

A cikk teljes terjedelemben az fn.hu-n olvasható.

Forrás: FigyelőNet.hu

---