Hoz-e fellendülést a bérlakáspiacon a tőzsdeelnök javaslata?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adómentesen fialtatnák a lakáseladásból befolyó pénzt.

Az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti átjárás ösztönzése adókedvezményekkel jó kezdeményezés lehet, ha az a lakásbérleti piac megerősödését hozza magával – állítják szakértők. A témáról múlt héten folytatott egyeztetést Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a Pénzügyminisztériumban, ahol a tárca vezetőin kívül jelen voltak a biztosítási szakma és a befektetési szolgáltatók képviselői is. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter úgy látja: ha a befektetők figyelmét felkelti a konstrukció, százezres lakásállomány esetében a lakásbérlethez kapcsolódó adóval az állam annyi bevételt érhet el, ami kompenzálja az ingatlanértékesítésnél kieső összeget.

A javaslattevők szerint az ingatlanok eladóit az adózási környezet szinte belekényszeríti újabb ingatlan vásárlásába. Érvelésük szerint erre is visszavezethető, hogy míg tőzsdei részvényeket 200 milliárd forint értékben tulajdonol a lakosság, ingatlanokban 20 ezer milliárd forint (vagyis az éves bruttó hazai termék durván négyötöde) fekszik lakossági megtakarításként. A konstrukció lényege, hogy az ingatlaneladásból befolyó összeget hosszú távú értékpapír-piaci befektetésbe helyezik, amihez adókedvezmények, -mentességek kapcsolódnának.

A magyarok ragaszkodnak a lakásukhoz, az ingatlan lenne az utolsó vagyonelem, amitől megválnának, így nem valószínű, hogy tömegesen értékesítenék otthonukat azért, hogy az így felszabaduló pénzt értékpapírba fektethessék – kommentálta lapunknak az elképzelést Murányi Ákos, a Duna House Kft. vezető elemzője. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy mióta a lakáshitelek törlesztőrészlete nagyjából megegyezik a bérlakások havi díjával, mindenki inkább saját otthont vásárol magának, a bérlakáspiacot pedig évek óta a túlkínálat jellemzi. Murányi szerint ezzel a lehetőséggel legfeljebb azok élnének, akik lakást nemcsak használatra, hanem befektetési céllal is vásárolnak, hiszen így gyorsabb megtérülést érhetnek el. A lakást befektetésként vevők aránya azonban elenyésző az otthonteremtési szándékkal vásárlókhoz képest.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg vizsgálják a javaslatot.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.