Idei teendők a különadóval kapcsolatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A különadóról szóló törvény 2006. szeptember 1-jétől a társas vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat terhelő különadó, 2007. január 1-jétől pedig a magánszemélyeket terhelő különadó tekintetében ír elő kötelezettségeket. Az Adó szaklap 2007/7 számában megjelent cikk arra tér ki, hogy milyen tennivalói vannak a munkáltatóknak, kifizetőknek, a társas vállalkozásoknak és egyéni vállalkozónak a különadóval összefüggésben.

A munkáltatóknak, kifizetőknek, ideértve a vállalkozásokat (az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozót is) már 2007-től is vannak feladataik a különadóval. A törvény előírása szerint a magánszemélynek a 2007-től megszerzett jövedelme alapján különadó-kötelezettsége áll fenn, ha az Szja törvény szerinti, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a járulékfizetés felső határát, amely az idei évben 6 748 850 forint. Az adó mértéke 4 százalék. A különadóra előleget kell fizetni, amelyet a kifizetőnek (munkáltatónak) kell levonnia. A különadó alapja a járulékfizetés felső határát meghaladó Szja-törvény szerinti összevonandó jövedelem. Az összevonandó jövedelembe tartozik a nem önálló tevékenységből, az önálló tevékenységből származó jövedelem (ha az nem minősül egyéni vállalkozásból származó jövedelemnek), valamint az egyéb jövedelem címen elért jövedelem, függetlenül, hogy külföldről vagy belföldről származik.

Fontos kiemelni, hogy nem része az összevonandó jövedelemnek, így nem keletkeztet különadó-kötelezettséget, például a kamat, az árfolyamnyereség, az osztalék, de nem számít a különadó alapjába az a jövedelem sem, amely után a magánszemély az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról törvény szerint adózik.

A különadó-előleget a rendszeres jövedelemből (például a bér), ha várható, hogy annak éves összege meghaladja az előírt határt, havonta, a személyi jövedelemadó-előleggel egyidejűleg kell levonni. A nem rendszeres jövedelemből ellenben a kifizetőnek attól kezdve kell előleget vonnia, amikortól a tőle származó jövedelem meghaladja az előírt összeget, vagy ha a magánszemély nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.

A levont előleget a személyi jövedelemadóval egy időben (az elszámolás, illetve a kifizetés hónapját követő hó 12-éig), de attól elkülönítve kell befizetni. A bevallási kötelezettségnek a munkáltató, a kifizető a rá vonatkozó havi, negyedéves vagy éves bevallásában tesz eleget. A bevallásra a 0708-as nyomtatvány szolgál.

Ha a kifizető nem von le előleget, akkor attól kezdve, hogy az adóévben az összevonandó jövedelem túllépte a járulékfizetés felső határát, magának a magánszemélynek kell a negyedévet követő hó 12-éig befizetni a különadó előlegét. Ilyen eset lehet, ha több kifizetőtől kap év közben bevételt a magánszemély, és ezek együttes értékével (vagy annak egy részével) haladja meg az összevonandó jövedelem járulékfizetési felső határát, de egyik kifizetőnek sem adott az adóelőleg-levonásra nyilatkozatot a magánszemély, vagy ha külföldről kap az összevont adóalapba tartozó jövedelmet.

Az egyéni vállalkozó kötelezettségei

Az egyéni vállalkozó – az eva szerint adózó kivételével – a vállalkozói jövedelme után 2006. szeptember 1-jétől fizet különadót. A különadó alapjaként figyelembe veendő vállalkozói jövedelmet annak függvényében kell megállapítani, hogy az érintett vállalkozói jövedelemadózást vagy átalányadózást alkalmaz. Az adó mértéke szintén 4 százalék, amely költségként egyébként nem számolható el. Az egyéni vállalkozónak negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell előleget fizetnie, ha a negyedévben a különadó alapja pozitív összeg. A következő negyedévben az előleg a két negyedévre együtt megállapított különadóalapra számított összeg, csökkentve az előző negyedévben megfizetett előleggel. Az egyéni vállalkozót ugyanakkor december 20-áig előlegfeltöltési kötelezettség nem terheli.

Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem mellett összevont adóalapba tartozó jövedelmet is szerez, akkor annak a járulékfizetés felső határát meghaladó része után a magánszemélyekre előírtak szerint kell különadót fizetnie.

A társas vállalkozók is fizetnek

A különadót a társas vállalkozásoknak is fizetniük kell. Társas vállalkozásnak a társaságiadó-alanyok minősülnek a törvényben előírt kivételekkel. A külföldi vállalkozónak ellenben kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján keletkezik adókötelezettsége. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó társas vállalkozásra (ideértve azokat, akik nem a saját választásuk miatt térnek el naptári évtől például az átalakulás, a könyvelés pénznemének változása, végelszámolás eseteit is) ellenben csak akkor vonatkozik a különadó, ha az adóéve első napján a különadótörvény már hatályban volt. Így például az a társas vállalkozás, amelynek az üzleti éve 2006. szeptember 1-je előtt (például június 30-án) kezdődött csak a következő üzleti évében (a példa szerint a 2007. július 1-jével kezdődő üzleti évében) lesz köteles különadó-fizetésre. Az adó alapja az adózás előtti eredmény a külföldön elért jövedelem nélkül, módosítva a cikkben részletesen ismertetett tételekkel, az adó mértéke pedig a pozitív adóalap 4 százaléka. Ezt a külföldön megfizetett adóból beszámított összeg csökkentheti, ha hatályos nemzetközi szerződés erről rendelkezik. Nemzetközi szerződés hiányában beszámításra nincs lehetőség. A különadó az eredmény terhére nem számolható el.

A társas vállalkozás is köteles előleget fizetni. Az előleg háromhavonta (naptári évvel azonos üzleti év esetén negyedévente) esedékes. Az előleget, a három hónapot (negyedévet) követő hónap 20. napjáig, az utolsó három hónapra (negyedévre) az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni. Az adóelőleget az előző adóévi fizetendő különadó alapján be kell vallani, és a fizetést ennek alapján kell teljesíteni. Sajátos az adóelőleg a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és a halászati ágazatba sorolt adózónál. Ezek az adóalanyok az adóelőleget a harmadik és negyedik negyedévre elosztva vallják be és fizetik meg. E szabályok alapján adóelőleget először a 2006. évről beadott adóbevallásban kell bevallani – naptári évvel azonos adóév esetén 2007. III–IV. negyedévére és 2008. I–II negyedévére – és először 2007. október 20-án kell előleget fizetni (szintén akkor, ha az adóév azonos a naptári évvel).

Pölöskei Pálné cikke valamennyi kötelezett kapcsán részletesen foglalkozik az adóalap meghatározás kérdésével, illetve számítási példákkal is segíti az adókötelezettség teljesítését.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).