Idén 57 milliárd bevételt jelent a „chipsadó”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén 57 milliárd forint bevételt jelent a népegészségügyi termékadó (amelyet chipsadónak is neveznek) az egészségügyi ágazatnak – közölte Joó Tamás egészségügyi közgazdász hétfő este az M1 aktuális csatornán.

Joó Tamást arról kérdezték, hogy január elsejétől általánosan húsz százalékkal emelkedett a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételeknél és italoknál, emellett az adóköteles italok körébe tartozik a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is.

Közölte: a neta 700-800 vállalkozást érint, és az 50 legnagyobb gyártó fizeti be a 90 százalékát.

Ismertetése szerint kezdetben éves szinten 20 milliárd bevételt jelentett ez az adónem, ami 2015-ben 30 milliárd forintra nőtt, köszönhetően annak, hogy az alkoholtermékek is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerültek. Idénre az emeléssel ez az összeg 57 milliárdra nőhet.

Említette azt is, hogy a bevezetés utáni évben már kimutatták: a gyártók 40 százaléka eltávolította vagy csökkentette a káros összetevők mennyiségét.

Joó Tamás szólt arról is, hogy ezt a bevételt kezdetben, 2012-ben és 2013-ban az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére fordították, és most kiváló alapot nyújthat az egészségügyi fejlesztések megvalósításához.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.