Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Idén vagy jövőre éri meg jobban osztalékot felvenni?
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Változnak az osztalék adózásának szabályai, jövőre már nem EHO-t, hanem SZOCHO-t kell fizetni egy meghatározott keretig, melynek mértéke a törvényjavaslat szerint 19,5%. Mekkora lesz az összes adóterhe az osztaléknak? Cikkünkben több számpéldán keresztül mutatjuk be a várható változásokat, melyek még azonban nem tekinthetőek végleges állapotnak.
Ha tulajdonosként a vállalkozásunkból szeretnénk osztalékot felvenni, érdemes kalkulálni, hogyan alakul az adóterhelés akkor, ha még idén fizetjük ki az osztalékot, illetve, mennyi adót kell majd fizetni akkor, ha jövőre vesszük fel az adott összeget.
2018-as szabályok
Jelenleg osztalék esetében kétféle adófizetési kötelezettség léphet fel:
-
egyrészről 15%-os személyi jövedelemadó (SZJA) terheli az osztalékot,
-
másrészről 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni az osztalék után, de ez utóbbit csak évi 450.000 Ft-ig kell megfizetni.
Hogyan értelmezendő az EHO szabály?
Az osztalékra az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg az adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot.
Munkaviszonnyal rendelkezőknél ez a bruttó jövedelemből levont természetbeli és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (4+3%) jelenti (mértéke a bruttó bérből számítandó).
Ha például a bruttó bér 200.000 Ft, akkor 2018.01.01-07.31. között 200.000 Ft x 7% x 7 hó = 98.000 Ft egészségbiztosítási járulékot fizetett már be.
Nézzünk meg erre még néhány példát:
| Bruttó bér | Befizetett egészségbiztosítási járulék 2018.01.01-07.31. között |
|
200 000 |
98 000 |
|
300 000 |
147 000 |
|
400 000 |
196 000 |
|
500 000 |
245 000 |
|
600 000 |
294 000 |
|
700 000 |
343 000 |
|
800 000 |
392 000 |
Látható, hogy jelenleg a kb. havi 800.000 Ft-os bruttó bér jelenti azt a határt, amellyel 2018. augusztusban úgy vehető fel osztalék, hogy csak a 15%-os SZJA-t kell megfizetni.
Természetesen nemcsak ez a két eset tartozik a 450.000 Ft-os keretbe értendő egészségügyi hozzájárulás, és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség alá eső jövedelmekhez, de ezek a leggyakoribbak.
Nézzünk meg néhány helyzetet, amikor a magánszemély 2.000.000 Ft osztalékot szeretne felvenni:
| Ha volt nem biztosítási kötelezettség alá eső jövedelem, és nem volt EHO fizetési kötelezettség sem: | Ha volt havi bruttó 200.000 Ft bérjövedelme: | Ha volt havi bruttó 400.000 Ft bérjövedelme: | |
| Felvenni kívánt osztalék |
2 000 000 |
2 000 000 |
2 000 000 |
| SZJA (15%) |
300 000 |
300 000 |
300 000 |
| Megfizetett egészségbiztosítási járulék |
0 |
98 000 |
196 000 |
| EHO (14%) |
280 000 |
280 000 |
280 000 |
| Összes EHO lenne |
280 000 |
378 000 |
476 000 |
| Fizetendő EHO |
280 000 |
280 000 |
254 000 |
| Összes adóteher |
580 000 |
580 000 |
554 000 |
| Adóterhelés mértéke |
29% |
29% |
28% |
| Osztalék |
1 420 000 |
1 420 000 |
1 496 000 |
Nézzünk meg ugyanezt, amikor a magánszemély 5.000.000 Ft osztalékot szeretne felvenni:
| Ha volt nem biztosítási kötelezettség alá eső jövedelem, és nem volt EHO fizetési kötelezettség sem: | Ha volt havi bruttó 200.000 Ft bérjövedelme: | Ha volt havi bruttó 400.000 Ft bérjövedelme: | |
| Felvenni kívánt osztalék |
5 000 000 |
5 000 000 |
5 000 000 |
| SZJA (15%) |
750 000 |
750 000 |
750 000 |
| Megfizetett egészségbiztosítási járulék |
0 |
98 000 |
196 000 |
| EHO (14%) |
700 000 |
700 000 |
700 000 |
| Összes EHO lenne |
700 000 |
798 000 |
896 000 |
| Fizetendő EHO |
400 000 |
352 000 |
254 000 |
| Összes adóteher |
1 150 000 |
1 102 000 |
1 004 000 |
| Adóterhelés mértéke |
23% |
22% |
20% |
| Osztalék |
3 850 000 |
3 898 000 |
3 996 000 |
Vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor a magánszemély 10.000.000 Ft osztalékot szeretne felvenni:
| Ha volt nem biztosítási kötelezettség alá eső jövedelem, és nem volt EHO fizetési kötelezettség sem: | Ha volt havi bruttó 200.000 Ft bérjövedelme: | Ha volt havi bruttó 400.000 Ft bérjövedelme: | |
| Felvenni kívánt osztalék |
10 000 000 |
10 000 000 |
10 000 000 |
| SZJA (15%) |
1 500 000 |
1 500 000 |
1 500 000 |
| Megfizetett egészségbiztosítási járulék |
0 |
98 000 |
196 000 |
| EHO (14%) |
1 400 000 |
1 400 000 |
1 400 000 |
| Összes EHO lenne |
1 400 000 |
1 498 000 |
1 596 000 |
| Fizetendő EHO |
450 000 |
352 000 |
254 000 |
| Összes adóteher |
1 950 000 |
1 852 000 |
1 754 000 |
| Adóterhelés mértéke |
20% |
19% |
18% |
| Osztalék |
8 050 000 |
8 148 000 |
8 246 000 |
Látható, hogy az osztalék összegének növekedésével fajlagosan csökken az adóterhelés mértéke.
2019-es szabályok
A 15%-os SZJA teher továbbra is marad, tehát e tekintetben nincs változás. A korlát viszont megváltozik. Jövőre addig kell fizetni az eddig EHO korlát alá eső jövedelmek után szociális hozzájárulási adót, ameddig a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség (SZOCHO) alá eső jövedelmek összege.
Mivel még nem ismert a 2019-es minimálbér összege, a jelenlegi, 138.000 Ft-os minimálbérrel tudunk kalkulálni. Ennek a 24-szerese: 3.312.000 Ft.
Tehát ha az összes olyan megjelölt jövedelem együttes összege, ami az új SZOCHO törvény szerint szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alá esik (munkabér, tagi jövedelem, osztalék, stb.), eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor az osztalék után már csak a 15%-os SZJA fizetendő.
Nézzük meg azt a példát, amikor a magánszemély bruttó bére idén és jövőre is 200.000 Ft havonta:
| Havi bruttó 200.000 Ft jövedelem | 2018. augusztus eleji állapot szerint | 2019. december eleji állapot szerint |
| Felvenni kívánt osztalék |
2 000 000 |
2 000 000 |
| SZJA (15%) |
300 000 |
300 000 |
| Megfizetett egészségbiztosítási járulék |
98 000 |
|
| EHO (14%) |
280 000 |
|
| Összes EHO lenne |
378 000 |
|
| Fizetendő EHO |
280 000 |
|
| SZOCHO (19,5%) |
390 000 |
|
| Összes számításba veendő jövedelem |
2 200 000 |
|
| Jövedelmek felső határa |
3 312 000 |
|
| Fizetendő SZOCHO |
390 000 |
|
| Összes adóteher |
580 000 |
690 000 |
| Adóterhelés mértéke |
29% |
35% |
| Osztalék |
1 420 000 |
1 310 000 |
Ha most vesz fel osztalékot a magánszemély, akkor – ahogy már eddig is bemutattuk – csak a 2018. 1-7. hónapra befizetett egészségbiztosítási járulékot veheti figyelembe. De ugyanez a helyzet akkor, ha pl. eltolja az osztalék felvételt 2019. decemberére azért, hogy 2019-ben az 1-11. havi jövedelmét vehesse figyelembe.
Láthatjuk, hogy havi 200.000 Ft-os bruttó jövedelemnél úgy tűnik, alacsonyabb adóteherrel veheti fel az osztalékot most, mint jövő decemberben.
Természetesen nem pontos a számítás, hiszen a minimálbér változhat (pl. 150.000 Ft-ra emelkedhet), a SZOCHO mértéke pedig akár csökkenhet 17,5%a. Nézzük meg, mit jelente ez egy havi 400.000 Ft-os bruttó bérnél.
| Havi bruttó 400.000 Ft jövedelem | 2018. augusztus eleji állapot szerint | 2019. december eleji állapot szerint |
| Felvenni kívánt osztalék |
2 000 000 |
2 000 000 |
| SZJA (15%) |
300 000 |
300 000 |
| Megfizetett egészségbiztosítási járulék |
196 000 |
|
| EHO (14%) |
280 000 |
|
| Összes EHO lenne |
476 000 |
|
| Fizetendő EHO |
254 000 |
|
| SZOCHO (17,5%) |
350 000 |
|
| Összes számításba veendő jövedelem |
4 400 000 |
|
| Jövedelmek felső határa |
3 600 000 |
|
| Fizetendő SZOCHO |
140 000 |
|
| Összes adóteher |
554 000 |
440 000 |
| Adóterhelés mértéke |
28% |
22% |
| Osztalék |
1 446 000 |
1 560 000 |
Megállapítható, hogy 64.000 Ft-tal nagyobb az adóteher egy csökkentett SZOCHO mértékkel (17,5%) és 150.000 Ft-os minimálbérrel kalkulálva jövő decemberben.
Ha pedig azon gondolkodunk, hogy most vagy jövő májusban vegyünk fel 5.000.000 Ft osztalékot (csökkentett 17,5%-os EHO-val és 150.000 Ft-os minimálbérrel kalkulálva), úgy, hogy most 200.000 Ft, de januártól 300.000 Ft lesz a bruttó bérünk, a következőkre jutunk:
| 2018. augusztus eleji állapot szerint, 200.000 Ft-os bruttó bérrel | 2019. június eleji állapot szerint, 300.000 Ft-os bruttó bérrel | |
| Felvenni kívánt osztalék |
5 000 000 |
5 000 000 |
| SZJA (15%) |
750 000 |
750 000 |
| Megfizetett egészségbiztosítási járulék |
98 000 |
|
| EHO (14%) |
700 000 |
|
| Összes EHO lenne |
798 000 |
|
| Fizetendő EHO |
352 000 |
|
| SZOCHO (17,5%) |
875 000 |
|
| Összes számításba veendő jövedelem |
1 500 000 |
|
| Jövedelmek felső határa |
3 600 000 |
|
| Fizetendő SZOCHO |
875 000 |
|
| Összes adóteher |
1 102 000 |
1 625 000 |
| Adóterhelés mértéke |
22% |
33% |
| Osztalék |
3 898 000 |
3 375 000 |
Látható, hogy jövő májusig biztosan nem fogja elérni a tárgyévi SZOCHO kötelezettség alá eső jövedelem havi 300.000 Ft-os bruttó fizetésnél azt a határt, ami felett már nem kell SZOCHO-t fizetni. Tehát 33%-os (32,5%-os) adóteher mellett vehető majd fel az osztalék.
Érdemes tehát meggondolni, mit lépünk még idén. Természetesen várjuk még a SZOCHO törvényről szóló T/621. számú törvényjavaslat sorsát, melyben 19,5%-os adómérték szerepel jelenleg is, de egy új őszi adócsomag még ezen változtathat.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. www.taxrevolutions.hu ügyvezetője.
Kapcsolódó cikkek
2024. április 26.
NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál – közölte a NAV-
2024. április 25.
Kisokos a közvetített szolgáltatásokról
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.