Idén vagy jövőre éri meg jobban osztalékot felvenni?

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. július 26.
Címkék: ,
Rovat:
Változnak az osztalék adózásának szabályai, jövőre már nem EHO-t, hanem SZOCHO-t kell fizetni egy meghatározott keretig, melynek mértéke a törvényjavaslat szerint 19,5%. Mekkora lesz az összes adóterhe az osztaléknak? Cikkünkben több számpéldán keresztül mutatjuk be a várható változásokat, melyek még azonban nem tekinthetőek végleges állapotnak.

Ha tulajdonosként a vállalkozásunkból szeretnénk osztalékot felvenni, érdemes kalkulálni, hogyan alakul az adóterhelés akkor, ha még idén fizetjük ki az osztalékot, illetve, mennyi adót kell majd fizetni akkor, ha jövőre vesszük fel az adott összeget.

2018-as szabályok

Jelenleg osztalék esetében kétféle adófizetési kötelezettség léphet fel:

  • egyrészről 15%-os személyi jövedelemadó (SZJA) terheli az osztalékot,

  • másrészről 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni az osztalék után, de ez utóbbit csak évi 450.000 Ft-ig kell megfizetni.

Hogyan értelmezendő az EHO szabály?

Az osztalékra az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg az adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot.

Munkaviszonnyal rendelkezőknél ez a bruttó jövedelemből levont természetbeli és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (4+3%) jelenti (mértéke a bruttó bérből számítandó).

Ha például a bruttó bér 200.000 Ft, akkor 2018.01.01-07.31. között 200.000 Ft x 7% x 7 hó = 98.000 Ft egészségbiztosítási járulékot fizetett már be.

Nézzünk meg erre még néhány példát:

Bruttó bér Befizetett egészségbiztosítási járulék 2018.01.01-07.31. között

200 000

98 000

300 000

147 000

400 000

196 000

500 000

245 000

600 000

294 000

700 000

343 000

800 000

392 000

Látható, hogy jelenleg a kb. havi 800.000 Ft-os bruttó bér jelenti azt a határt, amellyel 2018. augusztusban úgy vehető fel osztalék, hogy csak a 15%-os SZJA-t kell megfizetni.

Természetesen nemcsak ez a két eset tartozik a 450.000 Ft-os keretbe értendő egészségügyi hozzájárulás, és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség alá eső jövedelmekhez, de ezek a leggyakoribbak.

Nézzünk meg néhány helyzetet, amikor a magánszemély 2.000.000 Ft osztalékot szeretne felvenni:

Ha volt nem biztosítási kötelezettség alá eső jövedelem, és nem volt EHO fizetési kötelezettség sem: Ha volt havi bruttó 200.000 Ft bérjövedelme: Ha volt havi bruttó 400.000 Ft bérjövedelme:
Felvenni kívánt osztalék

2 000 000

2 000 000

2 000 000

SZJA (15%)

300 000

300 000

300 000

Megfizetett egészségbiztosítási járulék

0

98 000

196 000

EHO (14%)

280 000

280 000

280 000

Összes EHO lenne

280 000

378 000

476 000

Fizetendő EHO

280 000

280 000

254 000

Összes adóteher

580 000

580 000

554 000

Adóterhelés mértéke

29%

29%

28%

Osztalék

1 420 000

1 420 000

1 496 000

Nézzünk meg ugyanezt, amikor a magánszemély 5.000.000 Ft osztalékot szeretne felvenni:

Ha volt nem biztosítási kötelezettség alá eső jövedelem, és nem volt EHO fizetési kötelezettség sem: Ha volt havi bruttó 200.000 Ft bérjövedelme: Ha volt havi bruttó 400.000 Ft bérjövedelme:
Felvenni kívánt osztalék

5 000 000

5 000 000

5 000 000

SZJA (15%)

750 000

750 000

750 000

Megfizetett egészségbiztosítási járulék

0

98 000

196 000

EHO (14%)

700 000

700 000

700 000

Összes EHO lenne

700 000

798 000

896 000

Fizetendő EHO

400 000

352 000

254 000

Összes adóteher

1 150 000

1 102 000

1 004 000

Adóterhelés mértéke

23%

22%

20%

Osztalék

3 850 000

3 898 000

3 996 000

Vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor a magánszemély 10.000.000 Ft osztalékot szeretne felvenni:

Ha volt nem biztosítási kötelezettség alá eső jövedelem, és nem volt EHO fizetési kötelezettség sem: Ha volt havi bruttó 200.000 Ft bérjövedelme: Ha volt havi bruttó 400.000 Ft bérjövedelme:
Felvenni kívánt osztalék

10 000 000

10 000 000

10 000 000

SZJA (15%)

1 500 000

1 500 000

1 500 000

Megfizetett egészségbiztosítási járulék

0

98 000

196 000

EHO (14%)

1 400 000

1 400 000

1 400 000

Összes EHO lenne

1 400 000

1 498 000

1 596 000

Fizetendő EHO

450 000

352 000

254 000

Összes adóteher

1 950 000

1 852 000

1 754 000

Adóterhelés mértéke

20%

19%

18%

Osztalék

8 050 000

8 148 000

8 246 000

Látható, hogy az osztalék összegének növekedésével fajlagosan csökken az adóterhelés mértéke.

2019-es szabályok

A 15%-os SZJA teher továbbra is marad, tehát e tekintetben nincs változás. A korlát viszont megváltozik. Jövőre addig kell fizetni az eddig EHO korlát alá eső jövedelmek után szociális hozzájárulási adót, ameddig a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség (SZOCHO) alá eső jövedelmek összege.

Mivel még nem ismert a 2019-es minimálbér összege, a jelenlegi, 138.000 Ft-os minimálbérrel tudunk kalkulálni. Ennek a 24-szerese: 3.312.000 Ft.

Tehát ha az összes olyan megjelölt jövedelem együttes összege, ami az új SZOCHO törvény szerint szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alá esik (munkabér, tagi jövedelem, osztalék, stb.), eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor az osztalék után már csak a 15%-os SZJA fizetendő.

Nézzük meg azt a példát, amikor a magánszemély bruttó bére idén és jövőre is 200.000 Ft havonta:

Havi bruttó 200.000 Ft jövedelem 2018. augusztus eleji állapot szerint 2019. december eleji állapot szerint
Felvenni kívánt osztalék

2 000 000

2 000 000

SZJA (15%)

300 000

300 000

Megfizetett egészségbiztosítási járulék

98 000

EHO (14%)

280 000

Összes EHO lenne

378 000

Fizetendő EHO

280 000

SZOCHO (19,5%)

390 000

Összes számításba veendő jövedelem

2 200 000

Jövedelmek felső határa

3 312 000

Fizetendő SZOCHO

390 000

Összes adóteher

580 000

690 000

Adóterhelés mértéke

29%

35%

Osztalék

1 420 000

1 310 000

Ha most vesz fel osztalékot a magánszemély, akkor – ahogy már eddig is bemutattuk – csak a 2018. 1-7. hónapra befizetett egészségbiztosítási járulékot veheti figyelembe. De ugyanez a helyzet akkor, ha pl. eltolja az osztalék felvételt 2019. decemberére azért, hogy 2019-ben az 1-11. havi jövedelmét vehesse figyelembe.

Láthatjuk, hogy havi 200.000 Ft-os bruttó jövedelemnél úgy tűnik, alacsonyabb adóteherrel veheti fel az osztalékot most, mint jövő decemberben.

Természetesen nem pontos a számítás, hiszen a minimálbér változhat (pl. 150.000 Ft-ra emelkedhet), a SZOCHO mértéke pedig akár csökkenhet 17,5%a. Nézzük meg, mit jelente ez egy havi 400.000 Ft-os bruttó bérnél.

Havi bruttó 400.000 Ft jövedelem 2018. augusztus eleji állapot szerint 2019. december eleji állapot szerint
Felvenni kívánt osztalék

2 000 000

2 000 000

SZJA (15%)

300 000

300 000

Megfizetett egészségbiztosítási járulék

196 000

EHO (14%)

280 000

Összes EHO lenne

476 000

Fizetendő EHO

254 000

SZOCHO (17,5%)

350 000

Összes számításba veendő jövedelem

4 400 000

Jövedelmek felső határa

3 600 000

Fizetendő SZOCHO

140 000

Összes adóteher

554 000

440 000

Adóterhelés mértéke

28%

22%

Osztalék

1 446 000

1 560 000

Megállapítható, hogy 64.000 Ft-tal nagyobb az adóteher egy csökkentett SZOCHO mértékkel (17,5%) és 150.000 Ft-os minimálbérrel kalkulálva jövő decemberben.

Ha pedig azon gondolkodunk, hogy most vagy jövő májusban vegyünk fel 5.000.000 Ft osztalékot (csökkentett 17,5%-os EHO-val és 150.000 Ft-os minimálbérrel kalkulálva), úgy, hogy most 200.000 Ft, de januártól 300.000 Ft lesz a bruttó bérünk, a következőkre jutunk:

2018. augusztus eleji állapot szerint, 200.000 Ft-os bruttó bérrel 2019. június eleji állapot szerint, 300.000 Ft-os bruttó bérrel
Felvenni kívánt osztalék

5 000 000

5 000 000

SZJA (15%)

750 000

750 000

Megfizetett egészségbiztosítási járulék

98 000

EHO (14%)

700 000

Összes EHO lenne

798 000

Fizetendő EHO

352 000

SZOCHO (17,5%)

875 000

Összes számításba veendő jövedelem

1 500 000

Jövedelmek felső határa

3 600 000

Fizetendő SZOCHO

875 000

Összes adóteher

1 102 000

1 625 000

Adóterhelés mértéke

22%

33%

Osztalék

3 898 000

3 375 000

Látható, hogy jövő májusig biztosan nem fogja elérni a tárgyévi SZOCHO kötelezettség alá eső jövedelem havi 300.000 Ft-os bruttó fizetésnél azt a határt, ami felett már nem kell SZOCHO-t fizetni. Tehát 33%-os (32,5%-os) adóteher mellett vehető majd fel az osztalék.

Érdemes tehát meggondolni, mit lépünk még idén. Természetesen várjuk még a SZOCHO törvényről szóló T/621. számú törvényjavaslat sorsát, melyben 19,5%-os adómérték szerepel jelenleg is, de egy új őszi adócsomag még ezen változtathat.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. www.taxrevolutions.hu ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.