Így adóznak Lengyelországban

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2018. június 18.
Címkék:
Rovat:

Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunkban a Közép-európai EU tagállamok adózási rendszerének főbb jellemzőit, az egyes országok gazdasági helyzetét illetve a várható adójogszabály változásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részében Lengyelország adórendszerét mutatjuk be: az ország adórendszere a magyarnál kevésbé kedvező a vállalkozások számára.

 


Makrogazdasági áttekintés

Lengyelország méreteit tekintve hazánknak közel négyszerese, lakossága 38,4 millió fő, területe pedig 312 ezer négyzetkilométer. Ezekkel a méretekkel Lengyelország, a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott kelet-közép-európai országok között a legnagyobb. Továbbá, az Európai Unió összes tagállamát figyelembe véve is Lengyelország gazdasága a 8. legnagyobb gazdaság, mely igen komoly pozíciót jelent.

Az uniós csatlakozás óta azonban megindult Lengyelországból egy elvándorlás, a csatlakozás óta kb. 2,3 millió lengyel költözött külföldre, mely jelentős problémát jelent a lengyel munkaerőpiac számára. Ez az elvándorlás Lengyelország történelme során a második legnagyobb elvándorlásnak tekinthető, ennél nagyobb csak a XX. század folyamán történt, mikor 3,5 millió lengyel vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba.

Az uniós csatlakozás óta kivándoroltak közül kb. fél millióan az Egyesült Királyságban telepedtek le, másik fél millió fő Németországban, közel 350 ezer fő Franciaországban, a maradék pedig szétszóródva az Európai Unió többi tagállamában él.

Lengyelország alapvetően jó gazdasági háttérrel rendelkező ország, a gazdaság szinte teljes vertikumú: az ország ásványkincsekben gazdag, a nehézipartól a könnyűiparon keresztül szinte minden iparág jelen van, továbbá jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. Lengyelország jelentős szénkészlettel rendelkezik, továbbá Európa egyik legnagyobb rézkitermelőjének is tekinthető. Jelentős továbbá a vasérckészletük, de azt igazán nem termelik ki, hanem inkább Ukrajnából és Oroszországból importálnak.

Az ipar területén jelentős az acélgyártás, mely a német és cseh autógyárakban hasznosul. Mezőgazdasági szempontból a termőföldek nem tekinthetőek nagy méretűnek, azonban igen hatékony termelést folytatnak. Ezt jól mutatja, hogy Lengyelország Európa legnagyobb burgonya- és gabonatermelője.

Földrajzi szempontból előnyt jelent továbbá Németország valamint az északi és balti államok közelsége. A lengyel-német kereskedelmi együttműködés nagyon erős, a lengyel cégek számos iparágban a németországi vállalkozások beszállítói. Lengyelország nyugati része emiatt fejlettebb, de alapvetően gazdasági szempontból nem jellemzőek az országra a túlzott területi különbségek.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat, Lengyelország számos iparágban erős pozíciókra tett szert és vezető szerepet tölt be a kelet-közép-európai régióban. Ezt jól példázza a varsói tőzsde helyzete is, ahol közel 500 cég van jelen.

Az adózási rendszer bemutatása

Lengyelország viszonylag jó költségvetéssel rendelkezik és az államadósság sem tekinthető túl magasnak (a GDP kb. 50%-a). Az ország növekedési rátái is jó értékeket mutatnak, 2017-ben Lengyelország 4,6%-os növekedést ért el.

A jelenlegi adórendszer azonban a gazdasági növekedésre túl nagy hatást nem tud gyakorolni, alapvetően az egyes adónemek jellemzői nem olyan kedvezőek a magyar adórendszerhez viszonyítva.

Az egyes, Lengyelországban hatályos adónemek részletes jellemzőit, illetve a várható és már elfogadott változásokat az alábbiakban mutatjuk be.

  • Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó általános mértéke jelenleg 23%, továbbá két kedvezményes kulcsot is alkalmaznak 8%-os és 5%-os mértékben.

A 8%-os kedvezményes kulcs az élelmiszerek, bizonyos könyvek, újságok és magazinok, meghatározott egészségügyi termékek értékesítésére, valamint mezőgazdasági, erdészeti szolgáltatások nyújtására és szociális intézményekhez kapcsolódó építési valamint felújítási munkálatokra alkalmazható.

Az 5%-os kedvezményes kulcs pedig meghatározott könyvek és napilapok értékesítése esetén alkalmazható.

Lengyelországban, hazánkkal ellentétben, általános forgalmi adó szempontjából csoportos adóalanyiság nem létesíthető.

  • Társasági adó

A társasági adó általános mértéke 19%, de a kisvállalkozások valamint a kezdő vállalkozások kedvezményes 15%-os társasági adó kulcsot alkalmazhatnak.

Regionális alapú adókedvezmények

A 100.000 EUR feletti beruházást végrehajtó vállalkozások részére a lengyel állam különböző adókedvezményeket/adómentességeket biztosít 1994 óta. 1994-ben 14 speciális gazdasági zónát hoztak létre Lengyelországban, melyek területén történő beruházás esetén a vállalkozások kedvezményekben részesülhetnek 2026. december 31-ig. 2001. január 1-től megváltoztak a kedvezmények juttatásának feltételei, azonban azok a vállalkozások, amelyek már 2001. előtt is vettek igénybe adókedvezményeket, továbbra is a régi rendszer szerint részesülhetnek a kedvezményekből.

2018. elején a lengyel parlament egy törvénymódosítási javaslatot fogalmazott meg a jelenlegi, területi alapú adókedvezmény rendszer feltételeinek módosítására. A törvénymódosítási javaslat azonban még csak kezdeti fázisban van, és még nem került a parlament részére benyújtásra.

Osztalék adózása

Lengyelország adórendszerét tekintve érdekesség, hogy a cégek közötti osztalékfizetés nem adómentes, azaz a kapott osztalékbevételt 19% társasági adó terheli. Ez alól kivételt jelent azonban, amennyiben az osztalékfizetés olyan anyavállalat részére történik, mely a leányvállalatban legalább két évig folyamatosan legalább 10%-os részesedéssel rendelkezett.

  • Pénzügyi intézményeket terhelő adó

Lengyelországban 2016. február 1-én vezették be a bankokat, hitelintézeteket és biztosítókat terhelő adót. Az adó alapja a teljes eszközérték 4 milliárd PLN-t (hazai bankok, külföldi bankok hazai fióktelepei és pénzügyi intézmények esetében) illetve 2 milliárd PLN-t (hazai biztosító és viszontbiztosító társaságok, illetve külföldi biztosító és viszontbiztosító társaságok hazai fióktelepei esetében) meghaladó része. Az adó mértéke 0,0366% és az elszámolt adó nem minősül elismert költségnek társasági adó szempontból.

  • Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó Legyelországban többkulcsos, progresszíven növekvő mértékben. 8000 PLN éves jövedelem alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni, az adó mértéke 85.000 PLN-ig 18%, ezt a mértéket meghaladó jövedelem esetén pedig 32%.

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 19%.

Cégalapítás, adminisztráció

A gyakorlati tapasztalatok alapján a magyar vállalkozások nem igazán terjeszkednek Lengyelország felé, sőt különböző iparágakban, például az élelmiszeriparban vagy a szolgáltatóiparban kifejezetten inkább védekező pozíciót vesznek fel a lengyel vállalkozásokkal szemben. Így Magyarországnak Lengyelország nemhogy lehetőséget, hanem inkább ellenfelet jelent.

Összegzés

Összegezve a fentiekben leírtakat, az adórendszert leszámítva Lengyelország jó kilátásokkal rendelkezik, gazdaságilag egy nagyon erős országnak tekinthető, mely a kelet-közép európai régióban gazdasági szempontból vezető szerepet tölt be.

A cikk szerzője Gerendy Zoltán ügyvezető, adópartner és Kiss Zsófia senior adótanácsadó. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőttek az adóbevételek
2018. szeptember 24.

Nagyot nőttek az adóbevételek

Áfából és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója
2018. szeptember 24.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója

Nem változik októbertől az üzemanyagok jövedéki adója, mivel az adóhatóság által vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára.

Közvetett adózás Írországban
2018. szeptember 24.

Ha valaki az előző, az Egyesült Királyság közvetett adózását érintőlegesen taglaló cikk alapján, annak néhány elemét kívánatosnak találná hazánkban is bevezetni, akkor mit fog szólni, ha egy kicsit beletekintünk az ír példába.