Az összehasonlító elemzés jelentősége a transzferárazásban – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kapcsolt vállalkozások között megvalósult ügyletek árazásánál és az alkalmazott ár tesztelésénél kiemelt jelentőséggel bír az összehasonlító elemzés elvégzése, melyre már az új transzferár rendelet is utal.

Az összehasonlító elemzés fogalmát nem találjuk meg a hazai jogszabályalkotásban (sem a Tao. tv-ben, sem a 32/2017. NGM rendeletben). Ahhoz, hogy tisztában legyünk ezzel a fogalommal, az OECD Transzferár irányelveit szükséges ismernünk, majd ez alapján végezhető el a kapcsolt vállalatok közötti ügyletek értékelése, és a megfelelő összehasonlítható adatok beazonosítása.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket ellenőrzött ügyleteknek is nevezhetjük, az ellenőrzött ügyletekben alkalmazott árak pedig az ellenőrzött árak vagy transzferárak. Annak a meghatározásához, hogy az ellenőrzött árak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének, általában független felek között létrejött ügyletek kerülnek figyelembevételre.

Nem mindegy azonban, hogy a független ügyletek milyen körülmények között és milyen feltételek között jöttek létre, és hogy azok vajon megfelelnek-e a kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek körülményeinek és feltételeinek.

Fontos alapelv, hogy az eredményes összehasonlításhoz szükséges, hogy az ilyen módon összehasonlított ügyleteknek gazdaságilag lényeges jellemzők alapján összemérhetőnek (összehasonlíthatóknak) kell lenniük. Ha az ügyletek összehasonlíthatóak, akkor ez azt jelenti, hogy a feltételek és / vagy körülmények közötti eltérések sem olyan mértékűek, hogy azok lényegesen érintenék az árakat vagy az árképzés elveit, vagy éppenséggel ezek az eltérések megfelelő és mérhető módon kiigazíthatóak és a kiigazítások után az árak összehasonlíthatóvá válnak.

Az összehasonlító elemzés tulajdonképpen az a folyamat, amelynek során a potenciálisan összehasonlítható ügyletek (és vállalkozások) értékelésre kerülnek, hogy a fentiek szerint megfelelő alátámasztási (összehasonlítási) alapot képeznek-e a szokásos piaci ár meghatározásához vagy sem.

A gyakorlatban mindig azt szükséges mérlegelni és egy szinten modellezni, hogy független vállalkozások összehasonlítható körülmények között hogyan jártak volna el. A szokásos piaci ár meghatározására irányuló módszerek általában abból a feltételezésből indulnak ki, hogy egy független vállalkozás egy adott ügylet megkötése előtt megvizsgálja a számára rendelkezésre álló lehetőségeket, mérlegeli azokat kockázat, haszon, költség és hozam (vagy egyéb) szempontból, majd azt a lehetőséget választja, amely számára a leginkább „megéri”.

Tehát érdemes modellezni, hogyan járt volna el az ügyletben résztvevő mindkét (vagy több) fél, ha a tranzakció független felek között valósult volna meg. Vizsgáljuk tehát meg mind az eladó (szolgáltatás nyújtó), mind a vevő (szolgáltatás igénybe vevő) oldaláról a lehetőségeket, mérlegeljük az egyes lehetőségeket és a megfontolásokat vezessük is le.

Korábban talán gondolhattuk, hogy ezeket a feltételezéseket elegendő szóban majd elmondani az adóellenőrnek a vizsgálat során, vagy esetleg kifejteni azt a vizsgálat észrevételezési vagy fellebbezési szakaszában. Az új transzferár rendelet azonban már egyértelművé teszi, hogy az átláthatóság és a rendezettség elvét kell követni, tehát minden előfeltételezést, véleményt, mérlegelendő tényezőt, okot és indokot le kell írni a transzferár nyilvántartásban: milyen feltételeket, tényezőket vettünk figyelembe, ezek alapján milyen következtetésre jutottunk, és ez hogyan jelenik meg az ügylet ellenértékében.

Másrészt az Art. változásai is azt eredményezik, hogy minden új tényt, körülményt már az észrevételezési szakaszban be kell tudni mutatni, így már valóban egyre kevesebb ideje és lehetősége lesz az adózóknak az álláspontjuk alátámasztására. Ezért is fontos, hogy a transzferár dokumentáció a kellő részletezettséggel kerüljön elkészítésre az összehasonlító elemzés tekintetében is – ami mondhatjuk, hogy a transzferárazás szíve-lelke.

Ha az ellenőrzött ügyletet megfelelő mélységben megvizsgáltuk és modelleztük, független felek hogyan jártak volna el összehasonlítható körülmények között, akkor áttekinthetjük a rendelkezésre álló független ügyleteket és megvizsgálhatjuk az ellenőrzött ügyletek és független ügyletek közötti eltéréseket.

Az összehasonlító elemzés kidolgozása nemcsak az összehasonlító árak módszerénél, hanem a viszonteladási árak és a költség és jövedelem módszer esetében (melyek a bruttó árrést, vagy hasznot vizsgálják), és az ügyleti nettó nyereség módszernél (mely a nettó hasznot vizsgálja) is alkalmazandó.

Mi az az öt fő vizsgálati szempont, amit az összehasonlító elemzés során vizsgálni szükséges?

  • A termékek vagy szolgáltatások jellemzői
  • Funkcionális elemzés
  • Szerződési feltételek
  • Gazdasági körülmények
  • Üzleti stratégia

Következő cikkünkben megvizsgáljuk az OECD irányelvek részletes iránymutatását az összehasonlító elemzés elvégzésre és esettanulmányokon keresztül tekintjük át az egyes módszerek esetén a fenti öt lépést.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Vizsgálja az adóhatóság a részvényjuttatások adózását

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogkövetési eljárás során egy amerikai cég magyar leányvállalatánál vizsgálta a részvényjuttatások adózását, és a cégnél dolgozó több magánszemélynél tárt fel hiányosságokat, akik később önrevízióval korrigálták adóbevallásukat – közölte az adóhatóság.