Így adózunk 2024-ben

Emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos maradt – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit-adója, jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése és az eÁfa rendszer, az szja-törvény pedig kezeli az amerikai-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűntét. Nulla százalékos áfakulcs alá kerülnek a napilapok, csökken a túró rudi áfája, és adómentes lesz a lottóötös.

Szja-változások

Változatlan tartalommal törvényi szintre emelkedtek a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket:
– 30 év alatti anyák kedvezménye;

– a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye, amely alapján a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély,

– a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;
– a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re.

Mivel 2024. január elsejétől megszűnt az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény, számos ponton módosult az szja–törvény. Így például változott a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály: a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében engedélyezi a törvény a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében pedig nem.

A módosítás nyomán az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell majd alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

„A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében” mentesültek a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyeremények – vagyis adómentes a lottóötös.

Áfa-változások

Az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta és eÁfa projektek törvényi szintű szabályozása már a hatályos jogrend része, így a Pénzügyminisztérium korábbi sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.

Az eÁfa-rendszer jövőre életbe lépő újdonságairól itt olvashat részletesen.

Jogharmonizációs céllal módosultak az alanyi adómentességre, valamint az egyes, távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok. Mint arról már lapunk is beszámolt – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – nem adóalany igénybevevő esetében, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel történik, a teljesítési helyre az igénybevevő nem adóalany letelepedési helyét, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét rendeli alkalmazni.

Egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfamérték alkalmazását írja elő.

Változik a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A törvény 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott, a 2106 és a 1806 vámtarifaszám alá tartozó desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit.

A törvény rögzíti, hogy adómentes a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése.

Az elfogadott módosítás pontosítja a vtsz. besorolást a kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszereknél.

Adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben. Az áfatörvény eddig a közszolgáltató által végzett beteg- és sérültszállítási tevékenységet sorolta föl az adómentes szolgáltatások körében. A módosítás egy új, q) pontban rögzíti, hogy az adómentesség a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre is kiterjed, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi – olvasható a részletes indoklásban.

Egyszerűsített foglalkoztatás: fix összegek helyett valorizált közterhek

Változatlan tartalommal törvényi szintre emelkedtek a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra. A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett – valorizálódó módon – a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékát, alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százalékát, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 3 százalékát kell közteherként megfizetni száz forintra kerekítve.

Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő közteher a jövőben a törvény erejénél fogva szociális hozzájárulási adónak minősül.

Ekho: a foglalkoztató nem fizet

Törvényi szintre emelkedett az a rendelet is, amely szerint a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Maradnak a különadók

A bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója esetén a veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalma emelkedett törvényerőre, itt-ott kisebb módosításokkal.

A légitársaságok esetében az extraprofit-adó zöldadóvá alakult. Ha az utas végső úti célja a törvényben megjelölt országok és az Európai Unió területén található, akkor a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint a hozzájárulás mértéke. Amennyiben az utas a fent meghatározottakon kívüli végső úti célnak számító országba repül, a fizetendő hozzájárulás mértéke az első kategóriában 3900 forint, a másodikban 9750 forint, a harmadikban pedig 15 600 forint lesz.

Jövedéki adó: felzárkózunk az uniós minimumhoz

Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től emelkedett az üzemanyagok adómértéke. Így a benzin jövedéki adójának mértéke, ha a kőolaj a világpiacon drágább 50 dollárnál hordónként, 152 550 Ft/ezer liter, ha annál olcsóbb, akkor 157 550 Ft/ezer liter. Gázolaj estén az adómérték az első esetben 142 900 Ft/ezer liter, a másodikban pedig 152 900 Ft/ezer liter.

Tao, Neta, illetékek: marad a veszélyhelyzeti szabályozás

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályai 2024-től tovább élnek törvényként a kormány javaslata szerint. Ugyanez a helyzet a népegészségügyi termékadó és az illetékek esetében is.

Adótanácsadók, adószakértők: jön a hatósági képzés és ellenőrzés

Az adótanácsadó, adószakértői szakmák ún. szabályozott szakmák, amelyek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Előbbi szakmák gyakorlásának feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit – olvasható a tavaszi adócsomag általános indokolásban.

Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét – áll a részletes indokolásban.

Köztartozásmentes marad az adózó a 30.000 Ft-ot el nem érő tartozás fennállása esetén, ami elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelent könnyebbséget az érintetteknek.

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 20 millió forintot meghaladja, az értékhatár a megnövekedett költségek és az infláció miatt emelkedett duplájára.

2024-től könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

Járulékfizetés: ösztönzik az egyéni vállalkozóvá válást

A magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt vezettek be 2024. január 1-jétől. Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe.

Egyéb változások: különadók, számvitel, feketelisták

2024. január 1-jétől kiemelték a közművezetékek adója hatálya alól a hírközlési vezetékeket, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezték a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. ttörvényt.

További egy évvel meghosszabbították a reklámadó felfüggesztésének határidejét.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép az új visszaváltási díjrendszer. Az új szabályozás az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat tartalmazza. A részletekről itt tájékozódhat.

Kevésbé lesznek izgalmasak a NAV feketelistái; a közzétételre kötelezettek köre szűkül, miután idén „a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság. de közülük is csak azokét, akiknél az adóhiány összege meghaladja a 100 millió forintot”.

Tavaly csaknem minden adójogszabályt módosítottak, így a törvények ismételt és részletes tanulmányozása elengedhetetlen.

Az adóváltozásokról írt nagyobb lélegzetű írásainkat itt találja.

---