Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66.§-a tartalmazza azon jövedelemfajtákat, melyek osztaléknak minősülnek és ennek megfelelően 16% személyi jövedelemadót kell levonni belőlük. 2015. január 1-től az osztalékjövedelmek felsorolása kiegészül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeggel, mint osztalékfajtával.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 3.§-a szerint, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alanya lehet
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki, vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Ők a kisadózók.
Lehet azonban a gazdasági társaságnak olyan tulajdonosa (tagja) is, aki semmilyen módon nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. Őt nem jelentik be kisadózóként és utána nem is kell megfizetni a tételes adót (katát). A személyi jövedelemadóról szóló törvény fenti módosítása ezekre a tagokra vonatkozik, akik nem működnek személyesen a cégben, nem ügyvezetők és megbízási szerződésük sincs a vállalkozással. Nevezhetjük őket csendestársnak, vagy bt. esetén kültagnak. A gyakorlatban ők általában nyugdíjasok, vagy más vállalkozásnál teljes munkaidőben dolgozók. A cég alapításához azonban ők is adtak vagyoni betétet, így elméletileg osztalékra jogosultak.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3.§ (3) bekezdése szerint az osztalékjövedelem után 14% eho-t fizet a magánszemély.
Tehát az osztalék után az összes közteher 30%.
A 2015-ös szabályokat módosító törvényjavaslat indoklásában a következőképpen fogalmaztak: A módosítás osztalékként nevesíti a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Ezzel az érintett magánszemélyek a jelenleginél kedvezőbb adózási pozícióba kerülnek (jelenleg ezek a kifizetések – egyéb jövedelemként – az osztaléknál magasabb közterhet viselnek).
Komolyan mondom, könnyekig meg tudok hatódni az ilyen szövegektől. Csupán azt nem értem, hogy nem volt az államigazgatásban egyetlen adószakértő sem, aki figyelmeztette volna a törvénymódosítás megfogalmazóit arra, hogy ez egy értelmezhetetlen, szakmaiatlan rendelkezés?! „A társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg” a kisadózók tételes adójának rendszerében nem létezik!
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben, időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
Már ez a rendelkezés is elég vicces, de készpénzforgalom esetén még nyilvántartás sem kell. Ez az egyszerű adminisztráció az egyik legnagyobb előnye a KATA rendszerének. Ezért választják – többek között.
Lehet, hogy valamelyik képzetlen törvényelőkészítő megálmodta, hogy majd ránézünk a bevételek nyilvántartására, vagy az elrakott nyugtákra, számlákra és megjósoljuk, hogy mennyi a nyereség?
Hogyan tudjuk például egy betéti társaság nyereségét megállapítani a KATA rendszerében? Elárulom, sehogy, mert csak a bevételeket ismerjük. Vagy valaki azt gondolja azért választottunk egy egyszerű nyilvántartást, hogy mellette még másik kettőt-hármat (költségek, értékcsökkenési leírás, pénztár, bank, stb.) vezessünk? A törvény írójának elgurult a gyógyszere.
Az adóhatóság bizonyíték nélkül nem fogja évek múlva elfogadni, hogy csak az osztalék eho-ját fizettük be a bt. kültagja után, a 27% helyett.
KATÁS betéti társaságnál, vagy közkereseti társaságnál a nyereség és az osztalék nem értelmezhető. A szabad eredménytartalék sem mutatható ki.
Véleményem szerint a KATÁS anyagi jogszabály (2012. évi CXLVII. törvény) a mai napig hézagos és csak problémákat okoz a gyakorlatban. Tökéletesen lemérhető, hogy az írójának fogalma sincs sem az adózásról, sem a számvitelről (nyilvántartásokról), sem a gyakorlati életről. Az ilyen törvénykezés bizonytalanságot és káoszt eredményez.
