Így büntetik az adó- és táppénzcsalást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Június 14-én a parlament elfogadta a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

Két új tényállással, a költségvetési csalással és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel egészítette ki a büntető törvénykönyvet kedden az Országgyűlés.

A módosítás alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja és ezzel kárt okoz. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Az indokolás szerint ezzel a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától óvnák a költségvetést, lehetővé téve a szankcionálást akkor is, ha az okozott vagyoni kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges – kétszázezer forintos – bűncselekményi értékhatárt.

Az alapesetben ugyancsak két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó költségvetési csalás büntetési tétele különösen jelentős vagyoni kár esetén öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A költségvetési csalást az követi el a törvénymódosítás szerintt (310. §) szerint, aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy kötelezettségből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fentiek szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (309. §): aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Forrás: A törvényjavaslat szövege

---