Így kompenzálják a béreket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkészült a jövő évi bérkompenzáció rendszere, annak érdekében, hogy senkinek se csökkenjen a nettó bére – mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára az inforádiónak. Balog Ádám kiemelte: a szükséges emelés öt százalék feletti részét az állam visszatéríti a munkáltatóknak. A magánszemélyek várhatóan a Munkaügyi Központokhoz fordulhatnak majd kompenzációért.

Mindenkit érint a személyijövedelemadó-törvény azon változása, amellyel egyszerre szüntetik meg az adójóváírást és vezetik ki a félszuperbruttó rendszerét. Ez az egyik oldalon a munkavállalók részére adóteher-csökkentést jelent, a másik oldalon pedig adóteher-növekedést. Szó volt arról korábban, hogy kompenzációt fognak kapni azok a munkavállalók, akiknek a változás miatt nettó bércsökkenést kell elszenvedniük. Arról még keveset lehet tudni, hogy a kompenzálás pontosan hogy történik, ki kapja, ki adja, hogyan fog majd ehhez a munkavállaló hozzájutni.

Ez egy fontos kérdés. Az arányos, egykulcsos 16 százalékos adórendszer megteremtése irányába jelentős lépést teszünk január 1-jével, amikor megvalósul, hogy 202 ezer forintos havi bruttó jövedelemig egységesen 16 százalékot kell fizetni. Ez bizonyos jövedelemkategóriák esetében amiatt, hogy meg kell fizetniük a 16 százalékot és nem kapnak vissza ebből kedvezményt, nettó jövedelemcsökkenést okozhatna, és ennek érdekében a kormány kidolgozott egy két lépésből álló megoldást. Az első lépés az a munkaadókkal történő megegyezések során alakult ki. Ez tulajdonképpen arról szólna, hogy a munkaadó olyan szintű béremelést ad, amivel a munkavállaló nem jár rosszabbul, tehát a nettó fizetése nem lesz kevesebb. Amennyiben a munkaadó ezt megteszi, akkor ennek a költségét az állam részben átvállalja. Ez úgy nézne ki, hogy a munkaadó vállalja a költség 5 százalékos emeléséig történő kompenzációt, az 5 százalék fölötti részt pedig az állam. Ez egy minimálbéren lévő munkavállaló esetén azt jelentené, hogy 18 százalékos béremelésre lenne szüksége, tehát 18 százalékos költségnövekedést jelentene ez nagyjából. Ebből a 18-ból 5-öt a munkaadó, 13-at az állam vállal.

Akkor ez egyharmad-kétharmadban osztaná meg a költségeket a munkaadók és az állam között?

Minimálbéres esetében igen, de a magasabb jövedelemkategóriákban egyre kevesebb béremelés szükséges a kompenzációhoz, tehát ott ez lehet fele-fele vagy egyharmad-kétharmad is, és egy bizonyos ponton túl, olyan 180 ezer forintos bruttón túl az államnak már nem is kellene hozzátennie.

Ez az 5 százalékos emelés lenne a munkabéremelés elvárt mértéke, amit egyébként is tartalmaz a munka törvénykönyve?

Tartalmilag hasonló kérdésről beszélünk, ugyanakkor nincs közvetlen összefüggésben a kettő. Ez egy lehetőség a kormány számára, hogy ajánlást fogalmazzon meg a munkáltatók számára. Ezt a kormány vagy megteszi, vagy nem, de ettől független a kompenzációs rendszer. Aki teljesíti a teljes béremelést, tehát minimálbér esetén a 18 százalékot, az a munkaadói adójából, a jelenlegi nevén szociális hozzájárulási adóból kedvezményt kap.

Minimálbérnél kötelező az emelés, tehát ott az nem is kérdéses, ott automatikus lesz a kompenzáció. Azt is hangsúlyoznám, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum környékén is van számos olyan jövedelemsáv, ahol a béremelésnek annyinak kell lenni, hogy már amúgy is meghaladja az öt százalékot, ha meg már amúgy is meghaladja az öt százalékot, akkor már megéri a teljes szükséges béremelést megtenni, hiszen így az öt százalékig felülről visszaszámítva visszakapja az államtól a költséget a munkaadó.

Folytatás az inforadio.hu-n

Forrás: inforadio.hu

---