Így nehezítik az életünket a törvényhozók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elvi síkon roppant egyszerűvé vált a cégeljárás azzal, hogy elektronikus úton lehet intézni a cégügyeket. A gyakorlatban azonban olyan hiányosságok vannak a rendszerben, amelyek pluszkörökre kényszerítenek.

Hiába működik évek óta az elektronikus cégeljárás, a rendszer pluszkörök megtételére kényszeríti a vállalkozásokat. A probléma könnyen orvosolható lenne, de a törvényhozók egyelőre nem sok hajlandóságot mutatnak az anomáliák felszámolására.

Az elektronikus cégügyintézés beindításakor a cégtörvény bevezette az úgynevezett ügyvédi aláírásminta fogalmát, amit a közjegyzők által ellenjegyzett aláírási címpéldány helyett lehetett alkalmazni – egyszerűbben, könnyebben és gyorsabban. A kikötés annyi volt, hogy az ügyvédek nem tölthettek be közjegyzői funkciót, vagyis csak annak a cégnek készíthettek aláírásmintát, amelyiknek az alapítását vagy változásbejegyzését intézték.

Vannak azonban olyan területek, ahol az intézmények nem fogadják el az aláírási címpéldánnyal egyenértékűnek ezt a dokumentumot, vagyis mindenképp megkövetelik a közjegyző által hitelesített címpéldányt. Ide tartoznak a bankok és a földhivatalok. A bankok esetében a dolog esetleges, vagyis egyes fiókok megkövetelik a címpéldányt egy vállalkozói számla megnyitásakor, mások viszont nem. Hiába kereste meg a bankszövetséget az ügyvédi kamara, a szövetség csak ajánlani tudta tagjainak, hogy fogadják el az ügyvédi aláírásmintát is – mondta Bérczes Róbert, a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke.

A földhivatalok esetében egy kicsit más a helyzet, itt ugyanis nem kereshetnek az ügyfelek egy másikat. A kamara egyeztetést folytatott a hivatallal, amelytől azt a tájékoztatást kapták, elvi szinten egyetértenének ugyan azzal, hogy az ügyvédi aláírásmintát is el lehessen fogadni, ám a jogszabályok megkötik az ügyintézők kezét.

Annak ellenére ugyanis, hogy az igazságügyi minisztérium egyenértékűnek tekinti a két dokumentumot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – a földhivatal felettes szerve – szerint ez csak a cégjogra igaz, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényre már nem. A megoldás az lenne, hogy mind a pénzintézeti törvénybe, mind az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe beiktatnák azt a félmondatot, hogy el lehet fogadni az ügyintézés során az aláírásmintát is. Erre azonban hiába várnak a cégek.

Ügyvédi aláírásmintát általában akkor kérnek a cégek, ha sürgősen el kell intézni a bejegyzést. Később jellemzően elmennek egy közjegyzőhöz, hogy aláírási címpéldányt kérjenek – mondta az alelnök. A kamara azt is ajánlja az ügyvédeknek, hogy ne számítsanak fel díjat az aláírásminta elkészítéséért, hiszen azt csak tapétázásra lehet használni.

Forrás: Napi Online

---