Illetékmentes lehet az öröklés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábban megismert adócsomag-tervezet csak egy-két ponton változik érdemben – derült ki a parlament költségvetési bizottságának ülésén, ahol a módosítások támogatásáról döntöttek a képviselők.

A javaslatok kiegészülhetnek például azzal a módosítóval, amely szerint húszmillió forintos értékhatárig nem kellene öröklési illetéket fizetni – a benyújtója pedig Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke volt. A mentesség az elsőfokú örökösöknek járna, vagyis a gyereknek, a szülőnek és a házastársnak, elsősorban a lakás öröklésekor (vagyis a hagyaték vagyonelemei közül azt kell alapul venni).

Ha az ingatlan többet ér húszmillió forintnál, értelemszerűen az afölötti részt terheli illeték, ha viszont kevesebbet ér, akkor a fennmaradó részt mintegy kipótolhatja az örökös más vagyonelemekkel. A javaslat szerint, amelyet a kormány és a bizottság is támogatott, az illetékmentesség januártól lenne érvényes, és a folyamatban lévő, de még el nem bírált ügyeknél is alkalmazni kell.

Szintén támogatta a bizottság és a kormány is azt a javaslatot, amely kedvezményes adókulcs mellett csábítaná haza az offshore-vagyonokat (Napi, 2008. november 20.), annyi kikötéssel, hogy a hazahozott pénzek egy részét állampapírba kell fektetni. Kóka János szabad demokrata képviselő kifogásolta, hogy csak állampapír vásárlásakor járna a kedvezmény, holott a tőzsdére ugyanúgy ráférne az élénkítés. Erre Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára azt válaszolta: a kormány azt szeretné, hogy az állampapírpiacra folyjék be új forrás.

A becslések szerint tízmilliárd forint bevétel származhatna ebből az amnesztiára hajazó lépésből.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.