Íme a gyermeket nevelők adóvisszatérítésének részletei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről az 560/2021. (IX. 30.) kormányrendelet rendelkezik. Cikkünk a jogosultak számára legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

Az adóvisszatérítés a 2021. évben megfizetett három adóból jár:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadója (szja),
  • az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerinti közteher (ekhoo),
  • a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata).

A kormányrendelet értelmében az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának visszatérítése olyan kedvezmény, amely sorrendben minden más kedvezmény levonás után fennmaradó részből illeti meg a jogosultat.

Ki jogosult adóvisszatérítésre?

Az adóvisszatérítés minden olyan magánszemélynek jár, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

szja visszatérítésEz a következőket jelenti:

Jogosult

  • az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (akkor is, ha azt nem neki folyósítják, vagy nem veszi igénybe);
  • a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa;
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, ha a magzat fogantatásának 91. napja 2022. január 1-jét megelőzően következett be;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül döntésük szerint egy személy;
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy.

A családi pótlékra jogosultságnak megfelelően, házastársak esetében tehát mindkét fél jogosult a háztartásukban nevelt közös vagy a másik fél korábbi kapcsolatából „hozott” gyermek, továbbá a magzat után is a visszatérítésre.

A visszatérítést az olyan elvált szülők (és új házastársaik) is megkapják, akik közös felügyelet esetén jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért közös kérelmük alapján a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindketten jogosultak.

szja visszatérítésAz élettársi kapcsolatban élőket fő szabályként a saját háztartásukban nevelt vérszerinti gyermekre tekintettel (szülőként) illeti meg a visszatérítés, azonban családi pótlékra, és így az adóvisszatérítésre jogosult lehet a szülővel együtt élő nem szülő élettárs is, feltéve, hogy az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös a lakó vagy tartózkodási helye, valamint az élettársak legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot legalább egy éve kiállított közokirat igazolja.

Várandósság esetén viszont az élettárs akkor sem jogosult, ha igazoltan vér szerinti apa, míg a házastárs akkor is jogosult, ha a magzat nem tőle származik.

A visszatérítésre a főállású és nem főállású kisadózó katás egyéni vállalkozó és bármely más bejelentett kisadózó azon hónapok után jogosult, amelyekkel kapcsolatban tételes adófizetési kötelezettsége volt 2021-ben. (A veszélyhelyzet miatt mentesített időszak nem vehető figyelembe.)

A visszatérítés kérelem alapján az elhunyt magánszemély házastársát vagy örökösét is megilleti, ha az elhunyt magánszemély a 2021. év bármely napján jogosultságot szerezhetett volna.

Mennyi adót lehet visszakapni?

Az adóvisszatérítés összege jogosult személyenként külön-külön) kötelező sorrendben

  • a szja adóalap-kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezménye, első házasok kedvezménye) levonása után megállapított összevont adóalap 2021. évi adójának (15 százalék) az adókedvezmények (őstermelői kedvezmény) levonása utáni része, és/vagy
  • a 2021. évi ekho-alapból levont ekho személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék) és/vagy
  • a katás vállalkozót/vállalkozást 2021. évre terhelő tételes adó (25/50/75 ezer forint) 25 százaléka,

de együttvéve (jogosultanként külön-külön) legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének 15 százaléka, ezer forintra kerekítve, azaz 809 ezer forint.

A jogosult tehát csak azt az összeget kapja meg, amelyet köteles volt/lenne megfizetni, ami azt jelenti, hogy a 809 ezer forintot csak az kapja meg, akinek együttvéve legalább ennyi vagy több a 2021. évi összevont adóalap után fizetendő adója és/vagy az ekho-alap adójának szja része és/vagy a tételes kata 25 százaléka. Akinek például csak munkaviszonyból származik jövedelme és a családi kedvezmény miatt nincs szja-fizetési kötelezettsége, nem számíthat visszatérítésre.

Fontos, hogy nem jár adóvisszatéítés a külön adózó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség) adójából, a fizetővendéglátó tételes adójából.

szja visszatérítésHogyan történik az adóvisszatéítés kiutalása?

Az adóvisszatéítésre a NAV a kifizetők és más adatszolgáltatásra kötelezett szervek adatszolgáltatása, valamint a magánszemély nyilatkozata szerint rendelkezésére álló adatok alapján 2022. február 15-éig előleget utal ki, azzal, hogy a ténylegesen járó összeghez képest mutatkozó eltérés korrekciója (további visszatérítés, esetleg szükséges visszafizetés) az adóbevallási tervezet összeállítása, annak javítása, illetve a szja-bevallás elkészítése során történik.

Ahhoz, hogy a jogosultság megállapításához, az adóvisszatérítés-előleg összegének meghatározásához, a kiutalás teljesítéséhez minden szükséges adat a NAV rendelkezésére álljon,

  • a kifizetők előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig kell teljesíteni;
  • a magánszemély 2021. december 31-éig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet.

A magánszemély nyilatkozata

A magánszemély 2021. december 31-éig nyilatkozhat a következőkről:

  • neve, adóazonosító száma,
  • valamennyi olyan kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott neve és adóazonosító jele, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
  • ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcíme,
  • az adóvisszatérítés kiutalásához szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét) és
  • annak a magánszemélynek a neve, adóazonosító jele, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

A nyilatkozat nem kötelező, de az adóvisszatérítés-előleg 2022. február 15-ei kiutalása érdekében – különösen a katásoknak – célszerű az előírt határidőig megtenni (utána már nem lehet). A nyilatkozat hiánya a kedvezményre való jogosultságot nem érinti, ilyenkor az adóvisszatérítés az adóbevallási tervezet javításával vagy a szja bevallás benyújtásával érvényesíthető.

Ha a kisadózó 2021. december 31-éig nem adja be a nyilatkozatot, akkor a visszatérítéshez abban az esetben is külön személyi jövedelemadó bevallást kell készítenie, ha egyébként arra nem lenne köteles.

A NAV 2021. október 31-éig honlapján közzéteszi a nyilatkozat megtételének rendjére vonatkozó részletes tájékoztatást.

Rendelkezés az adóról

Mivel a szja-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezménynek minősül, a Szja tv. 44/A.-44/F. § szerinti rendelkezési jogosultságot csak az a magánszemély érvényesítheti, akinek a fizetendő adójából a visszatérített összeggel együtt számított adókedvezmények levonása után fennmaradó rész azt lehetővé teszi.

Ugyanakkor az adó 1+1 százalékára a Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát a magánszemély az őt megillető adóvisszatértés figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. Az adóvisszatérítés után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]