Íme az új adócsomag részletei

A Versenyképesebb Magyarországért program keretei között összeállított 2019-es őszi adócsomag hozta legfontosabb változásokat tekintjük át adónemenként, dióhéjban.

Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás változásai

A korábbi évek átfogóbb módosításait követően a személyi jövedelemadóban csak finomhangolás történt idén. Ennél nagyobb ívűek az Országgyűlés által pár napja elfogadott társadalombiztosítást érintő változások.

Elsőként tekintsük át a személyi jövedelemadó főbb módosításait.

2020. január 1-től tartós befektetési számlát (továbbiakban TBSZ) köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, illetve a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást kell vezessen.

2019. július 28-tól módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. A módosítás bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság üzemeltethet. Az Szja tv. a magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket (bérbeadás, tételes átalányadózás), amelyek az új fogalmi környezetben már nem az eredeti szabályozási célt valósítják meg. A szövegcserés módosítások helyreállítják az Szja tv. és a háttér-jogszabályként használt kormányrendelet közötti összhangot.

Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék módosításai

Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Ezen kívül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások és szövegkapcsolatok értelemszerűen módosításra kerültek a törvényben.

A régi társadalombiztosítási törvényt és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet törvényben újrakodifikálta a jogalkotó annak érdekében, hogy a széttöredezett szabályozás egységessé és egyúttal egyszerűbbé váljon. 2020. július 1-jétől összevonják a munkavállalók bruttó béréből levonásra kerülő járulékokat (10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot). Az új járulék elnevezése társadalombiztosítási járulék, mértéke pedig a jelenlegiek összege, vagyis 18,5 százalék lesz. Taxatíve felsorolásra kerülnek a járulékalapot képező jövedelmek az egyes jövedelemtípusok szerint. Az összevonás a családi kedvezmények érvényesítését is érinti, a társadalombiztosítási járulékból továbbra is felhasználható a személyi jövedelemadóban nem érvényesíthető rész.

2020. július 1-je után már minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig 7.710 Ft (napi 257 Ft) lesz.

Az általános forgalmi adót érintő változások

Mint ismeretes, az EU-s áfa-reform keretében 2020-tól közvetlen hatállyal alkalmazandók az úgynevezett gyorsintézkedések (quick fixes) is, amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen szabályok részben korábban elfogadásra és átültetésre kerültek, részben közvetlenül hatályosak.

Ezeken túlmenően az áfa törvény számos ponton módosításra kerül gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal, lássuk, melyek ezek.

A számlázással és az online számla adatszolgáltatással kapcsolatban számos újítás, szigorítás lép majd érvénybe.

  • Elsőként, 2020. július 1-jétől
    • A számlakibocsátásra vonatkozó főszabály szerinti észszerű idő 15 napról 8 napra rövidül, vagyis a számla kiállítására a teljesítést követő 8 napon belül sort kell keríteni.
    • Kibővül a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírás, akként, hogy a belföldön nyilvántartásba vett számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegye kötelezően feltüntetésre kell kerüljön minden számla esetén.
    • Már minden olyan számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyet egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről – kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést – vagy szolgáltatásnyújtásról bocsátottak ki. Bővül tehát az adatszolgáltatás köre pl. a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekkel és a 100.000 forint alatti áfát tartalmazó számlákkal.
    • Ezzel párhuzamosan a számlabefogadói oldalon is szélesedik a jelentési kötelezettség, hiszen a bevallásban továbbra is nyilatkozni szükséges az adattovábbítással érintett számlák után gyakorolt adólevonásról.
  • Következő lépésként, 2021. január 1-jétől
    • Adatot kell szolgáltatni minden termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsájtott vagy kiállított számláról és számlával egy tekintet alá eső okiratról. Kivételként csak a Közösség másik tagállamában teljesült ügyleteket és a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatozó különös szabály szerint (egyablakos rendszer alkalmazásával) adózókat hozza a törvény.
    • Az adatszolgáltatási kötelezettség ettől az időponttól kezdve tehát már nem csupán az adóalanyok részére kiállított számlák tekintetében áll fenn, hanem az kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is.
    • A nem adóalany természetes személyek részére kibocsájtott számla esetében azonban nem kell adatot szolgáltatni a vevő nevéről és címéről.

A számlakibocsátást érintően tisztázzák továbbá, hogy

  • Egyéb oktatás nyújtása esetén már számlakibocsátási kötelezettség keletkezik (a jövőben nem lesz elegendő csupán a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátása).
  • Előleg esetén a végteljesítésről szóló számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.

Továbbá, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2020. január 1-jei hatályon kívül helyezésével a korábban EVA-alanyok gazdasági tevékenységük tekintetében ÁFA-alannyá válnak. Ehhez kapcsolódóan az adóalanynak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról, s ezt 2020. január 15-ig köteles megtenni. Amennyiben az adóalany nem tesz nyilatkozatot, úgy 2020. január 1-től az Áfa tv. általános rendelkezései szerinti szabályok lesznek a rá irányadóak.

Nem az őszi adócsomagból eredő változás ugyan, de még idén december 31-ig benyújtandó kérelemmel érvényesíthetővé válik az áfa-levonása. Az Európai Unió Bíróságának a magyar Porr ügyben hozott döntése nyomán, 2020-tól változik az Áfa törvény és lehetőség lesz a behajthatatlan követelések áfa tartalmának visszaigénylésére. Ezt azonban nagyon szűk körben fogja lehetővé tenni az Áfa törvény, így, ha a jogszabályban kínált körön kívül vissza kívánják igényelni az áfát, akkor még idén benyújtandó speciális kérelemre van szükség közvetlenül a közösségi jogra hivatkozva.

A társasági adót, a hipát, a jövedéki adót az adóeljárásokat, az illetékeket és a számvitelt érintő változásokról bővebben itt olvashat.

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának, a Leitner & Leitner munkatársai – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit LL.M. és dr. Rácz Nóra – készítették.


Kapcsolódó cikkek:


Megjelent az adóváltozásokról szóló törvény
2020. július 15.

Megszűnik a tao-feltöltési kötelezettség, egyszerűsödik az ekaer, nehezebb lesz kiesni a tb-ellátásokból és szigorodik a kata – az erről szóló jogszabály megjelent a Magyar Közlönyben.

Behajthatatlan követelések áfája: itt az utolsó utáni esély
2020. július 14.

A 2016. január 1. előtti teljesítésű számlákra alapozott, behajtathatatlanná vált követelések áfájának visszatéríttetésére nyitva álló határidő nem járt le 2020. áprilisában. 2020. augusztus 10-ig még nyitott a pálya, visszaigényelhető a NAV-tól az elveszettnek hitt áfa.