Íme az új adócsomag részletei

A Versenyképesebb Magyarországért program keretei között összeállított 2019-es őszi adócsomag hozta legfontosabb változásokat tekintjük át adónemenként, dióhéjban.

Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás változásai

A korábbi évek átfogóbb módosításait követően a személyi jövedelemadóban csak finomhangolás történt idén. Ennél nagyobb ívűek az Országgyűlés által pár napja elfogadott társadalombiztosítást érintő változások.

Elsőként tekintsük át a személyi jövedelemadó főbb módosításait.

2020. január 1-től tartós befektetési számlát (továbbiakban TBSZ) köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, illetve a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást kell vezessen.

2019. július 28-tól módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. A módosítás bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság üzemeltethet. Az Szja tv. a magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket (bérbeadás, tételes átalányadózás), amelyek az új fogalmi környezetben már nem az eredeti szabályozási célt valósítják meg. A szövegcserés módosítások helyreállítják az Szja tv. és a háttér-jogszabályként használt kormányrendelet közötti összhangot.

Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék módosításai

Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Ezen kívül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások és szövegkapcsolatok értelemszerűen módosításra kerültek a törvényben.

A régi társadalombiztosítási törvényt és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet törvényben újrakodifikálta a jogalkotó annak érdekében, hogy a széttöredezett szabályozás egységessé és egyúttal egyszerűbbé váljon. 2020. július 1-jétől összevonják a munkavállalók bruttó béréből levonásra kerülő járulékokat (10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot). Az új járulék elnevezése társadalombiztosítási járulék, mértéke pedig a jelenlegiek összege, vagyis 18,5 százalék lesz. Taxatíve felsorolásra kerülnek a járulékalapot képező jövedelmek az egyes jövedelemtípusok szerint. Az összevonás a családi kedvezmények érvényesítését is érinti, a társadalombiztosítási járulékból továbbra is felhasználható a személyi jövedelemadóban nem érvényesíthető rész.

2020. július 1-je után már minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig 7.710 Ft (napi 257 Ft) lesz.

Az általános forgalmi adót érintő változások

Mint ismeretes, az EU-s áfa-reform keretében 2020-tól közvetlen hatállyal alkalmazandók az úgynevezett gyorsintézkedések (quick fixes) is, amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen szabályok részben korábban elfogadásra és átültetésre kerültek, részben közvetlenül hatályosak.

Ezeken túlmenően az áfa törvény számos ponton módosításra kerül gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal, lássuk, melyek ezek.

A számlázással és az online számla adatszolgáltatással kapcsolatban számos újítás, szigorítás lép majd érvénybe.

  • Elsőként, 2020. július 1-jétől
    • A számlakibocsátásra vonatkozó főszabály szerinti észszerű idő 15 napról 8 napra rövidül, vagyis a számla kiállítására a teljesítést követő 8 napon belül sort kell keríteni.
    • Kibővül a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírás, akként, hogy a belföldön nyilvántartásba vett számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegye kötelezően feltüntetésre kell kerüljön minden számla esetén.
    • Már minden olyan számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyet egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről – kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést – vagy szolgáltatásnyújtásról bocsátottak ki. Bővül tehát az adatszolgáltatás köre pl. a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekkel és a 100.000 forint alatti áfát tartalmazó számlákkal.
    • Ezzel párhuzamosan a számlabefogadói oldalon is szélesedik a jelentési kötelezettség, hiszen a bevallásban továbbra is nyilatkozni szükséges az adattovábbítással érintett számlák után gyakorolt adólevonásról.
  • Következő lépésként, 2021. január 1-jétől
    • Adatot kell szolgáltatni minden termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsájtott vagy kiállított számláról és számlával egy tekintet alá eső okiratról. Kivételként csak a Közösség másik tagállamában teljesült ügyleteket és a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatozó különös szabály szerint (egyablakos rendszer alkalmazásával) adózókat hozza a törvény.
    • Az adatszolgáltatási kötelezettség ettől az időponttól kezdve tehát már nem csupán az adóalanyok részére kiállított számlák tekintetében áll fenn, hanem az kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is.
    • A nem adóalany természetes személyek részére kibocsájtott számla esetében azonban nem kell adatot szolgáltatni a vevő nevéről és címéről.

A számlakibocsátást érintően tisztázzák továbbá, hogy

  • Egyéb oktatás nyújtása esetén már számlakibocsátási kötelezettség keletkezik (a jövőben nem lesz elegendő csupán a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátása).
  • Előleg esetén a végteljesítésről szóló számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.

Továbbá, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2020. január 1-jei hatályon kívül helyezésével a korábban EVA-alanyok gazdasági tevékenységük tekintetében ÁFA-alannyá válnak. Ehhez kapcsolódóan az adóalanynak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról, s ezt 2020. január 15-ig köteles megtenni. Amennyiben az adóalany nem tesz nyilatkozatot, úgy 2020. január 1-től az Áfa tv. általános rendelkezései szerinti szabályok lesznek a rá irányadóak.

Nem az őszi adócsomagból eredő változás ugyan, de még idén december 31-ig benyújtandó kérelemmel érvényesíthetővé válik az áfa-levonása. Az Európai Unió Bíróságának a magyar Porr ügyben hozott döntése nyomán, 2020-tól változik az Áfa törvény és lehetőség lesz a behajthatatlan követelések áfa tartalmának visszaigénylésére. Ezt azonban nagyon szűk körben fogja lehetővé tenni az Áfa törvény, így, ha a jogszabályban kínált körön kívül vissza kívánják igényelni az áfát, akkor még idén benyújtandó speciális kérelemre van szükség közvetlenül a közösségi jogra hivatkozva.

A társasági adót, a hipát, a jövedéki adót az adóeljárásokat, az illetékeket és a számvitelt érintő változásokról bővebben itt olvashat.

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának, a Leitner & Leitner munkatársai – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit LL.M. és dr. Rácz Nóra – készítették.


Kapcsolódó cikkek:


Új adót vezet be Salgótarján
2020. december 1.

Az 5000 négyzetméter vagy annál nagyobb alapterületű telek után kell majd adót fizetni, ha az nem szolgál termelési célt.

Az elektronikus számlára vonatkozó legfontosabb szabályok 2.
2020. december 1.

Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele a számlabefogadó beleegyezése, illetve az EDI rendszer alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodása. Fontos hangsúlyozni, hogy a számlabefogadó beleegyezésének nem feltétlenül kell formális módon történnie.