Indul a NAV 3.0 interfész specifikáció – árfolyammezővel kapcsolatos tudnivalók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007 évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 4. pontjának 2021. január 4-étől hatályos rendelkezése alapján kötelező lesz a devizában kiállított számlák árfolyamáról adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Ezzel a módosítással megteremtődik az összhang a NAV onlineszámla interfész specifikáció és az áfa törvény között, ugyanis az interfész specifikáció szerint ezt eddig is jelenteni kellett, jogszabályi rendelkezés hiányában is (a számlán azonban továbbra sem kötelező tartalmi elem az árfolyam). Jelen cikkünkben azt elemeztük, hogy ennek milyen hatása lesz arra, hogy 2021-től már adatot kell szolgáltatni a magánszemélyek és a közösségi adóalanyok felé kiállított számlákról is.

Először is fontos feltenni azt a kérdést, hogy az Áfa törvény 80. és 80/A §-ai mely esetekben írják elő a külföldi pénznemben kifejezett ügyletek vonatkozásában a választott árfolyam használatát? Alapvetően az árfolyam használata olyan belföldi teljesítésű termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, ahol van áthárított áfa és ennélfogva jogosan gondolhatnánk, hogy csak az imént említett ügyletekről kiállított számla esetében szükséges az árfolyamról a NAV felé adatot szolgáltatni. 2021-től azonban változik a helyzet.

E tekintetben azt gondolom, hogy a NAV onlineszámla 3.0 interfész specifikáció teszi fel az i-re a pontot, ugyanis az általános jelleggel mondja ki, hogy számláknál kötelező az árfolyam adatszolgáltatása (lásd 99. oldal). E szerint

99. oldal: „A számláról vagy módosító okiratról történő adatszolgáltatáskor minden esetben meg kell adni a használt pénznemet (currencyCode) és az átváltási árfolyamot (exchangeRate)”

NAV számlaadat szolgáltatásUgyanakkor az árfolyam nem értelmezhető áfa szempontból a külföldi pénznemben kifejezett közösségi ügyletek esetében, mivel az árfolyam mező egy számított érték ezért, ahogy az interfész specifikáció 189 oldal 11) pontja fogalmaz megadható 0 értékű árfolyam (hasonlóan mint a forintos számláknál 1es érték).

189. oldal :„11) Az exchangeRate tagban a 3.0-tól kezdődően megadható 0 érték, mert azon devizás ügyleteknél, amelyek felszámított adót nem tartalmaznak az árfolyam nem számítható ki helyesen.”

A fentiek alapján tehát fontos változás, hogy 2021. január 4-től az adóhatóság minden számla és számlával egy tekintet alá eső okirat esetében várni fogja az adatszolgáltatást az árfolyamról függetlenül attól, hogy a számlán szerepel-e áthárított áfa vagy sem. Ennek következtében fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok mielőbb kezdjenek el foglalkozni ezzel az aprónak tűnő, ám informatikai szempontból jelentősnek mondható árfolyammező beállítással a közösségen belüli termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállítandó számlák vonatkozásában is annak érdekében, hogy 2021 január 04-re felkészültek legyenek a hatályba lépő változásokra.

A cikk szerzője Dr. Pályi Zoltán, az Ecovis Tax Solution partnere. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.

NAV számlaadat szolgáltatás


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.