Infografika: arányok a munkaerőkölcsönzésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kölcsönbe vett munkavállalók egynegyedét vették át saját állományukba a hazai munkaerő-kölcsönzőkkel tavaly szerződött foglalkoztatók, amelyek átlagosan 11 embernek adtak ilyen módon munkát. Az InfoTandem heti infografikája.


Zala megyében mindösszesen 32 foglalkoztató szerződött tavaly munkaerő-kölcsönző cégekkel, ám ezek alaposan kitettek magukért. Egy-egy érintett megyei vállalkozásnál a kikölcsönzött dolgozók 2013-ban 15,3 ezer munkanapot teljesítettek, s 109,2 millió forintnyi bértömegen osztozhattak; mindkét adat nagyjából nyolcszorosa az országos átlagnak. E fajlagos mutatókat tekintve a másik véglet Hajdú-Bihar volt, munkáltatónkként csupán 550 munkanappal, illetve 3,7 milliós bértömeggel. Igaz, ezen észak-magyarországi megyében jóval több, összesen 292 társaság elégítette ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényét ilyen módon. Érdekesség, hogy Nógrádban egyetlen vállalkozás sem vette igénybe ezt a lehetőséget az elmúlt esztendőben.

Az abszolút számokat tekintve persze e téren is Budapest dominált; az 1016 kölcsönző szervezet valamelyikével szerződő 7557 vállalkozás csaknem 60 százalékának, 4480 cégnek a fővárosban van a székhelye. Esetükben a kölcsönzöttek által teljesített munkanapok egy foglalkoztatóra vetített száma 1465, keresettömegük pedig 10,3 millió forint volt; mindkettő némileg az országos átlag (1925 munkanap, illetve 13,3 millió forint) alatt maradt. Megjegyzendő, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a szerződök közé egy céget tavaly már csak egyszer számított be, függetlenül attól, hogy az esetleg többször is kölcsönzött munkavállalókat. (Mivel korábban eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, a kölcsönvevőket jellemző tavalyi számok a 2012-es adatokkal nem összehasonlíthatóak.)
A szolgáltatást igénybe vevő társaságok közel fele, 45,5 százaléka a feldolgozóiparba tartozott; ezen belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazat adta az összes szerződő 13,5 százalékát. Hasonló súlyt képviseltek az adminisztratív szolgáltatásra specializálódott vállalkozások is.

A kölcsönzés jellemzően egy időszakos munkaerő-igény kielégítésének az eszköze, nem ritka azonban, hogy az így megismert dolgozók annyira beválnak (vagy épp azért, mert az átmenetinek gondolt igény tartósnak bizonyul), hogy a cégek leszerződtetik őket. A 2013-ban összesen – túlnyomó többségben határozatlan idejű szerződéssel – kikölcsönzött 120,7 ezer munkavállaló közül a foglalkoztatók 29,5 ezret vettek át saját állományukba, ami egynegyedes aránynak felel meg. Ez a ráta Csongrádban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében a 40 százalékot is meghaladta.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.