Ingatlanadó: a félkész házak országa leszünk?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségvetés helyzete önmagában nem indokolja az ingatlanadó bevezetését, ám az adószerkezet átalakítására, az adóelkerülés mérséklésére megfelelő eszköz, ha jól csinálják – vélekedett Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadó kinevezett elnök-vezérigazgatója egy mai konferencián.

Az ingatlanadó bevezetése jelentős változásokat indíthat el az irodabérleti piacon, a lakáshitelezésben, de még az ingatlanalapok körében is.

Jelenleg is napirenden van az ingatlanadó kérdése, bevezetésére 2008-ban kerülhet sor – ennyi az, amit a pénzügyi tárca vezetője, Veres János a minap egy televíziós nyilatkozatában elmondott. Az adó alanyairól, mértékéről, annak szerkezetéről semmit sem tudni, így már nincs arra esély, hogy az erről szóló törvényjavaslatot még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament. Egy őszi – október-novemberi – elfogadás pedig kétségessé teszi, hogy az új, értékalapú ingatlanadót bevezethetik-e januártól.

Ha lesz Magyarországon ingatlanadó, akkor az érték után adóztatnak, ám ha a kormány tartani akarja a 2008-as bevezetést, akkor szinte kizárt, hogy egyedi értékbecslés alapján állapítsák meg az adóztatásra kerülő ingatlanok értékét, illetve a fizetendő adó mértékét.

Így feltehetőleg marad az ingatlanok övezeti besorolása, vagyis az adó mértékét a lakás, ház alapterülete, illetve helyszíni értéke (Kőbánya vs. Rózsadomb) alapján határoznák meg.

Az ingatlanszakma és az adótanácsadók nem vetik el az értékalapú ingatlanadó bevezetését, ha az kiváltja a jelenleg fizetendő ingatlanadókat – derült ki laptársunk, a portfolio.hu által szervezett konferencián. Az önkormányzatok jelenleg is évi 63 milliárd forintot kasszíroznak az építmény-, telek- és kommunális adóból, ehhez képest az ingatlanadóból tervezett 50-100 milliárd forintos éves bevétel akár tehercsökkenést is jelenhet – mondta Oszkó Péter. A kormányzati tervek szerint ugyanis az egységes ingatlanadó kiváltaná az eddigi kivetett hasonló elvonásokat.

A mérték a kérdés

A nemzetközi gyakorlatban 0,2-1,2 százalék között ingadozik az adó mértéke, vannak viszont olyan ˝szélsőséges esetek˝, mint Norvégia, ahol az éves adó mértéke az ingatlan értékének 2,5 százaléka. Ez esetben az átlagos, 15 millió forintos lakás esetében évi 375 ezer forintos adót jelentene, míg a 0,2 százalék esetében évi harmincezer forintos elvonást, ami nagy különbség. Ugyanakkor a régió hasonló fejlettségű országai (Csehország, Szlovákia és Lengyelország) nem az érték, hanem a terület alapú ingatlanadózást választották.

A ma idehaza létező önkormányzati ingatlanadók kis kivétellel területalapúak, vagyis hasonló adót kell fizetni a kőbányai raktár és a Váci utcai ingatlanok után is. Jelenleg négyzetméterenként 900 forintos adó terhelheti az ingatlanokat, ez egy 100 négyzetméteres iroda esetében évi kilencvenezer forintot jelent.

Az ingatlanadó elsősorban lakossági adóként merült fel a tervezés során, ami javíthat azon a jelenlegi rendszeren, hogy nagyon sokan nagyon kevés jövedelemadót fizetnek, míg kevesek nagyon sokat. Eközben az emberek 93-94 százaléka saját lakásban lakik, ami nemzetközi összehasonlításban magas, vagyis szakmailag indokolható az ingatlanadó bevezetése – mondta Hornok Krisztián, a DTZ Hungary ingatlan-tanácsadó cég ügyvezetője.

Nem kerülhető meg az illetékek csökkentése

Az új ingatlanadó-törvény elsősorban a lakóingatlanokra íródna, ugyanakkor azt egységesen kell kivetni a lakó- és kereskedelmi ingatlanokra. Ha ezt nem tenné meg a kormányzat, akkor kilométer széles kiskaput nyitna a rendszeren, hiszen a lakóingatlanokat elkezdenék irodákká minősíteni vagy fordítva.

Ugyanakkor a legnagyobb értékű – több milliárd forintos – ingatlanok adásvételéből egyetlen fillér illetékbevétele sem származik az államnak, ugyanis a magas – 12 százalékos – elvonás miatt a nagy irodaépületeket cégekbe apportálják, és ilyen esetben a céget értékesítik. Külföldön az ilyen projektcégek értékesítése is illetékköteles, ám idehaza nyitva hagyták ezt a kiskaput.

A szakértők szerint ha ezt orvosolnák, és ezzel párhuzamosan a jelenlegi 10-12 százalékról 3-4 százalékra csökkentenék az ingatlanok adásvételét terhelő illeték mértékét, abból befolyna az a 50-100 milliárd forintos többletbevétel, amelyet egyébként az ingatlanadóból remél a kormányzat.

Már most érdemes készülni a kiskapukkal

Amennyiben bevezetik idehaza az ingatlanadót, minden bizonnyal elterjed a mediterrán gyakorlat, hogy nem fejezik be a házak építését. A görög és horvát tengerparton se szeri, se száma a látszólag félkész házaknak, ugyanis amíg nem kap egy épület fennmaradási engedélyt, addig adót sem kell utána fizetni. A cégek viszont az adóparadicsomokban bejegyzett off-shore cégeken keresztül úszhatják meg az adózást.

Az ingatlanadó bevezetése számos lakáshitel bedőlésével járhat, ugyanis a havi 50-60 ezer forintos törlesztőrészleten túl ez akár havi tízezer forintos plusz kiadással is járhat.

Az ingatlanadó bevezetésének messzemenő következményei lesznek az irodabérleti piacon, ugyanis egy százalékpontos értékalapú adó bevezetése akár veszteségessé is teheti az irodaházak üzemeltetését. Ezt a tehernövekedést az ingatlankiadók megpróbálják a bérlőkkel megfizettetni, ám ha ez nem, vagy csak részben sikerül, akkor az az ingatlan leértékelődésével járhat – ami viszont a hazai ingatlanalapokat hozhatja kellemetlen helyzetbe.

Forrás: Hírszerző


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).