Ingatlanok bérbeadása az áfa rendszerében I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha ma valaki vállalkozik arra, hogy Budapestre felülről tekint le, akkor nem tudja nem észrevenni, hogy mennyi toronydaru emelkedik ki a földből. Sorra épülnek az irodaházak, lakóparkok. Ha nem is csak emiatt, de ennek apropóján érdemes körüljárni az ingatlanok bérbeadásának témáját, tekintve, hogy sok olyan helyzet állhat elő, amelynek helytelen kezelése adóhiányt is eredményezhet.

Bár a jelen cikkel induló sorozat alapvető célja, hogy az áfa-alanyok bérbeadási szabályait járja körül, néhány gondolat erejéig térjünk ki a természetes személyek ingatlanbérbeadásával kapcsolatos szabályokra. Amennyiben az áfa rendszerében adóalanynak nem minősülő személy, szervezet ad bérbe ingatlant, tevékenysége adóalanyiságot eredményez, tekintve, hogy üzletszerűen végzi, és ellenérték elérésére irányul. A jogalkotó 2018 január elsejével kezdődően beemelte az Áfa tv-be (257. § (5) bekezdés) azt a rendelkezést, hogy azon egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag ingatlan bérbeadását, haszonbérbeadását végzi, mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, ha a tevékenységére nem választotta az adókötelessé tételt, valamint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett. Azok, akik korábban már kértek adószámot, továbbra is használják az adószámukat.

Hogyan tud eleget tenni bizonylatadási kötelezettségének az a természetes személy, aki bérbeadási tevékenységére tekintettel nem köteles bejelentkezni és adószámot kérni? A jogalkotó az ő segítségükre tekintettel is tette bele a törvénybe a 165. § (1) bekezdés a) pontját, amely mentesíti őket – erre a tevékenységre tekintettel – a számlakibocsátási kötelezettség alól. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmilyen bizonylatot nem kötelesek kibocsátani, de annak elegendő számviteli bizonylatnak lennie és szintén elegendő, ha a bérbeadó adóazonosító jelét tartalmazza.
Ha azonban számlát kíván kiadni a tevékenységéről, akkor be kell jelentkeznie, kérni kell adószámot, amelynek birtokában már számlatömböt is vásárolhat.

Az ingatlan bérbeadása főszabály szerint mentes az áfa alól az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján. A törvény speciális szabálya (Áfa tv. 88. § (1) bekezdése) lehetőséget teremt, hogy a mentesség helyett az adó alanya adókötelességet válasszon az ingatlan bérbe/haszonbérbeadására vonatkozóan. Azért fontos ez a lehetőség, hiszen ha csupán adómentesen lehetne végezni ezt a tevékenységet, akkor adólevonási jog nem illetné az adóalanyt sem a beszerzéskor, sem a hasznosítás során, azaz nem lenne jogosult az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezésére, ami nagyon komoly hátrány lenne, akár egy nagyobb értékű beszerzés vagy felújítás során.

Fontos kiemelni, hogy az adókötelessé tétel külön-külön és együttesen is gyakorolható valamennyi ingatlan bérbeadására, illetve csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében. A mindennapi gyakorlatban gyakran találkozhatunk nem teljesen „tiszta” helyzetekkel, azaz például olyan lakással, amellyel fizikailag egybe van épülve egy garázs, esetleg üzlethelyiség. Hogyan járunk el helyesen, ha az adókötelessé tételt csak a lakóingatlanra nem választottuk? A válasz egyszerű, ugyanis a lakóingatlant adómentesen, míg az üzletrész bérleti díját adóval növelten fogjuk számlázni partnerünk felé.

Az adóalany, aki él a választási jogával, öt évig nem térhet el a választásától, azaz ha valaki például 2018 év végéig bejelentette, hogy a bérbeadását öt évig adókötelesen végzi, az legközelebb 2024 január elsejétől kezdődően kérheti, hogy adómentesen végezhesse bérbeadási tevékenységét.

Az adókötelezettség választására három lehetőség áll az adóalanyok rendelkezésére, az egyikről – év végi – már volt szó, de ezen felül még további két alkalom kínálkozik. Akkor is élhet a választásával, amikor az adóalanyiságát megkezdi, illetve a harmadik opció, amikor a bérbeadási tevékenységét megkezdi. Mikor tekinthetünk egy bérbeadási tevékenységet megkezdettnek? A jelenleg érvényes gyakorlat alapján, amikor a bérleti szerződés alapján a bérlő elfoglalja az ingatlant, azaz még önmagában egy bérleti szerződés megkötése sem tekinthető megkezdett tevékenységnek, szükség a bérlő birtokba lépése is.

Bár az öt éves kötöttség önmagában sem kevés, de az adókötelezettség választása kapcsán nem feltétlenül erre az időtartamra kívánom felhívni az olvasó figyelmét, hanem arra, hogy a tárgyi eszközként beszerzett ingatlan hasznosításának figyelési időtartama 240 hónap, azaz 20 év. Magyarán ha valaki úgy szerez be adóköteles tevékenységéhez ingatlant, hogy él adólevonási jogával, majd később bérbeadási tevékenységét adómentesre változtatja, akkor pótlólagos adófizetési kötelezettsége fog keletkezni a figyelési időszakon belül. Ez persze fordítva is igaz, ha valaki adómentes bérbeadási tevékenységéhez ingatlant szerez be, és nem él – nem is élhet – adólevonási jogával, majd később adókötelezettséget választ bérbeadására, akkor pótlólagos adólevonási joga fog nyílni a korábbi beszerezése kapcsán. Ezt azért ne tekintsük automatikusnak, a levonási hányad alakulását mindig vegyük figyelembe, amikor pótlólagos levonható-fizetendő adót kalkulálunk.
A szerző Molnár Péter független adótanácsadó


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.