Innovációs járulék: kedvezmények 2015-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. január 1-jétől csak az adott gazdasági társaság üzleti év első napján fennálló létszám és nettó árbevétel/mérlegfőösszeg adatait kell figyelembe venni a mikro- vagy kisvállalkozási besorolásnál.


Nem kapott túl nagy publicitást, de könnyítést is tartalmaztak a 2015. évi adóváltozások. A tavaly december elején kihirdetett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXIV. törvény újra fogalmazta az innovációs járulékfizetésre kötelezettek körét. Az innovációs járulékfizetés alóli mentesülés szabályozása visszatért a 2012. január 1-jét megelőző megfogalmazásra. De mit is jelent ez konkrétan?

Az új háttérjogszabály a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény  (továbbiakban: Kkv törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat mentesíti az innovációs járulék alól. Vagyis egy gazdasági társaság mikro- vagy kisvállalkozásként történő besorolásánál a Kkv törvénynek csak a létszám, illetve éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg adatait kell vizsgálni, nem pedig az egész Kkv. törvényt.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Nem kell tehát egy gazdasági társaság Kkv. szerinti minősítésénél a két egymást követő beszámolási időszak határértékeit vizsgálni (kétéves szabály), valamint nem kell a minősítéshez a kapcsolódó vállalkozások adatait, illetve a partnervállalkozások arányos adatait összeadni, és ennek alapján vizsgálni a létszám- és pénzügyi mutatókat. A mutatókat csak az adott társaság szintjén kell vizsgálni! Mindez jelentős könnyebbség a kötelezettség megállapítása szempontjából.

Számtalan olyan kisebb vállalkozás fog jól járni, amely tagja egy nagyobb cégcsoportnak, és amely korábban a kalkulált, összevont beszámoló alapján nem minősült mikro- vagy kisvállalkozásnak. A módosítás tehát nagyon sok céget (csoporttagot) érint: ilyenek lehetnek a nemzetközi cégek kisebb magyarországi egységei, többek között a helyi disztribúció céljából alapított vállalatok.

Sok olyan vállalkozás is nyertes lesz, amelyek eddig ugyan egy csoportba tartoztak, de létszám miatt kisebb cégekre oszlottak: ennek lehet munkaszervezési oka is, de az sem volt mellékes szempont, hogy így minimalizálni lehetett például akár a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét is.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.