Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának összehívását kezdeményezi Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, annak érdekében, hogy a testület vitassa meg a reklámadó megváltoztatásának lehetőségeit – közölte a Miniszterelnökség.
A reklámadóról, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényeket módosító javaslat alapján a reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.
Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.
A törvényjavaslat indoklása felidézi, hogy a reklámadóról szóló törvény egyes szabályait az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja, a kormány – mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, a jogvita lezárása érdekében – indokoltnak látja a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását.
A kormány a törvényjavaslat kidolgozása során kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljainak megvalósulását. Fontos szempont volt is, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek – melyek a kisebb, alacsonyabb reklámadóalapot elérő vállalkozások esetén különösen aránytalanok lehetnek – a lehető legalacsonyabbak legyenek.
A javaslat célja, hogy a reklámadóról szóló törvény a módosítást követően – uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával – továbbra is ugyanakkora nagyságú államháztartási forrást biztosítson a reklám-közzétételi tevékenység adóztatásával, mint a tavaly elfogadott törvény – tartalmazza az indoklás.
A hatályos törvény szerint – az adóelkerülés megakadályozása érdekében – a kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklám-közzétevő adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az adót a növelt adóalap után kell kiszámítani. Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklése után azonban alacsony lesz a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti-szerkezeti változással porlasztják szét a reklám-közzétételből származó adóalapot. A javaslat szerint ezért ezt az adóoptimalizálást kizáró szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a reklám-közzétevők közti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) miatt jött létre.
Jelenleg – átmeneti szabályként – a 2014-ben kezdődő adóév adóalapját csökkenteni lehet az előző évek elhatárolt veszteségének 50 százalékával, ha a 2013. évi adózás előtti eredmény nulla vagy negatív volt. A módosítás alapján az a vállalkozás is élhet az adóalap-csökkentéssel, amelynek a 2013. üzleti évi adózás előtti eredménye pozitív volt.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a reklám-közzétevő a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévben egyaránt alkalmazhassa az új adómérték-rendelkezést.
A módosítás rendelkezik arról is, hogy az új adómértékeket a javaslat hatálybalépésének napjától számítva az adóalap – napi időarányosítással megállapított – időarányos részére kell alkalmazni. Lehetőséget ad arra is, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalap-összeszámítására vonatkozó, a hatályosnál enyhébb szabályt a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévekben is alkalmazni lehessen.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2015. január 1-jétől akként módosult, hogy a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (így adózás előtti eredményt csökkentő) költségeknek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30 millió forintot nem haladja meg. A javaslat szerint a társasági adó alanyai ezt a rendelkezést a 2014-ben kezdődött adóévükhöz kapcsolódó társasági adókötelezettség megállapításakor is figyelembe vehetik – tartalmazza a módosító javaslat.
Lázár János levélben kérte Rogán Antalt, a gazdasági bizottság elnökét arra, hogy a jövő hétre hívja össze a gazdasági bizottság ülését, hogy a testület megvitathassa a reklámadó koncepciójának módosítását. „Miként a magyar kormány a vizsgálatok során is jelezte, kész mérlegelni a reklámadó koncepciójának módosítását. Erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának álláspontja alapján a végső döntést a Parlamentnek kell meghoznia” – áll a közleményben.
A közlemény szerint a törvény hatályba lépése óta – a kormány és a Bertelsmann-csoport közötti vita eredményeként – Magyarország ellen két európai uniós eljárás indult.
Az Európai Bizottság Adó Főigazgatósága, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság egymással párhuzamosan futó vizsgálataik középpontjába a reklámadó progresszív voltát, valamint az elhatárolt veszteség levonhatóságát állították, utóbbi esetben figyelemmel arra, hogy a 2014. évi reklámadó alapját az adóalany csak a 2013-as év elhatárolt veszteségével csökkenthette, a korábbi évek veszteségeit nem vehette figyelembe.
|
Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
A vizsgálatok keretében folytatott egyeztetések során az Európai Bizottság jelezte, álláspontja szerint a reklámadó szelektív előnyt, így állami támogatást jelent az alacsony reklámbevétellel rendelkező adóalanyok részére. A bizottság február elején felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a reklámadó szabályait különben határozatot ad ki az adónem felfüggesztéséről, végső soron pedig kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba.
(Forrás: MTI)
