Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény értelmében 2024. január 1-től megszűnik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetősége. A bírósághoz fordulás alapvető jogának biztosítása érdekében a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett felek az eljárási illetéket a továbbiakban készpénz-átutalási megbízással, azaz úgynevezett sárga csekken is megfizethetik.
2024. január 1-től a bírósági eljárási illeték elsősorban a következő módokon lesz megfizethető: a Bírósági Fizetési Portálról indított utalással, EFER-számla közbeiktatásával (EFER – Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer), vagy közvetlen banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással, azaz úgynevezett sárga csekken. Ez utóbbi lehetőséget kizárólag a bíróságok elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfelei, azaz a bíróságok előtt jogi képviselő nélkül eljáró nem gazdálkodó szervezetek, úgymint természetes személyek, egyesületek, társasházak stb. választhatják.
A készpénz-átutalási megbízás, azaz a sárga csekk közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság és az illetékfizetésre kötelezett fél nevét, valamint a bírósági ügyszámot. Ez utóbbit abban az esetben, ha (már) ismert. Az illeték megfizetését igazoló feladóvevényt a félnek az illetékköteles irathoz kell csatolnia.
A Fővárosi Törvényszék illetékességi területén működő kerületi bíróságokon sárga csekket a biztonsági szolgálatokon (portákon), kezelőirodákban, illetve ahol van, ott az ügyfélpontokon, ügyfélközpontokban, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság érkeztetőirodájában kérhetnek az ügyfelek.
Forrás: Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
