Januártól működik a rehabilitációs minősítési rendszer

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2008. január 1-jén lépnek hatályba a rokkantnyugdíjazás új szabályai, a rehabilitációs járadék megállapításához szükséges komplex minősítést az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet fogja végezni. Az Adó-tb kalauz szaklap 2007/11. számában Nagy Mária az intézet feladatairól, a minősítési eljárás szabályairól ír.

A rehabilitációs járadék célja elsősorban nem a rendszeres és folyamatos pénzellátás biztosítása, hanem az egyén megmaradt és fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció lehetőségének megteremtése, ami által az egészségkárosodást szenvedett személy visszakerülhet a munkaerőpiacra. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) eljárásának részletes szabályait a 213/2007. (VIII. 7.) kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály meghatározza a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban a szakértői szerv által végzett komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

Az ORSZI 2007. augusztus 15-én jött létre. Az ORSZI központi hivatal, amelyet a szociális és munkaügyi miniszter irányít.

Az ORSZI a jogszabályban meghatározott esetekben komplex minősítést végez. Ennek során egy szakértői eljárás keretében ad szakvéleményt

• az egészségkárosodás mértékéről,
• a szakmai munkaképességről,
• a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról (ez a szakvélemény szükséges a rehabilitációs járadék megállapításához, amelynek egyik jogosultsági feltétele, hogy az ellátást igénylő személy rehabilitálható legyen),
• a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről,
• a keresőképességről, illetve annak változásáról.
  A komplex minősítés során a szakértői bizottság legalább két tagja orvos szakértő, legalább egy tagja foglalkoztatási szakértő, legalább egy tagja szociális szakértő.

Az ORSZI szakértői tevékenysége körében kizárólag a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén ad szakvéleményt az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról, valamint a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről. Az ORSZI létrejötte és az rehabilitációs járadékról szóló törvény hatálybalépése közötti időszakban az orvos szakértői bizottságok a már megszokott módon a vizsgált személy munkaképesség-változása, munkaképesség-csökkenése mértékéről adnak szakvéleményt, amelyen az érintett társadalombiztosítási nyugellátásra, nyugdíjszerű rendszeres ellátásra való jogosultsága alapul.

Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki

• 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá
• rehabilitálható, és
• az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

A rokkantsági nyugdíjra, illetve rehabilitációs járadékra jogosultság megállapításakor az a kérdés, hogy az az egészségkárosodott személy, aki az egészségkárosodással összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, rehabilitálható-e vagy sem. Ha rehabilitálható, az egyéb feltételek fennállása esetén rehabilitációs járadékra, ha nem rehabilitálható (a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, tehát rokkant), akkor pedig rokkantsági nyugdíjra válhat jogosulttá. A rehabilitálhatóság kérdésében az ORSZI véleménye az irányadó.

Nagy Mária cikke teljes terjedelemben az Adó-tb szaklap 2007/11. számában olvasható.

---