Januártól változik a napilapok forgalmának rögzítése az online pénztárgépeken


2024. január 1-től a napilapok értékesítésekor a vételárban az áfa 0 százalék. Az online pénztárgépi bizonylatokat jövőre már ennek megfelelően kell kiállítani – figyelmeztet a NAV.

Ha a napilap eladásáról online pénztárgéppel állítanak ki nyugtát, egyszerűsített számlát vagy más bizonylatot, akkor az értékesítést a 0 százalékos áfamértékkel adózó termékek „E” jelű áfagyűjtőjéhez tartozó forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni.

Minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező online pénztárgépnek öt áfagyűjtője van:

Sorszám Áfagyűjtő jele Áfagyűjtőhöz tartozó adómérték Áfagyűjtőhöz tartozó adótartalom Áfagyűjtőre érvényes címke a pénztárgépen
1. A 5% 4,76% 04,76%
2. B 18% 15,25% 15,25%
3. C 27% 21,26% 21,26%
4. D 0% 0% AJT
5. E 0% 0% AM

Az online pénztárgépeken az értékesítéseket forgalmi gyűjtőkbe kell rögzíteni, amik az értékesítések áfagyűjtők szerinti, valamint termék- és szolgáltatáscsoportonkénti, elkülönített regisztrációját biztosítják. Az öt áfagyűjtőhöz egy pénztárgépen több forgalmi gyűjtő is tartozhat, ezek darabszáma, megnevezése pénztágéptípusonként, illetve egyedi beállításoktól függően eltérő lehet.

A pénztárgép üzemeltetője dönti el, hogy pénztárgépén melyik forgalmi gyűjtőt használja a napilapok értékesítésekor, de figyelnie kell arra, hogy az alkalmazott forgalmi gyűjtőnek az „E” jelű áfagyűjtőhöz kell tartoznia.[3]

Mivel az áfagyűjtők és forgalmi gyűjtők kezelése minden pénztárgépen kötelező funkció, ezért az „E” áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtők használatához nem kell módosítani a pénztárgép szoftverét. A pénztárgép forgalmi gyűjtőinek működéséről, illetve azok egyedi beállításairól a pénztárgép felhasználói leírásából, valamint a pénztárgép forgalmazójánál, szervizénél lehet tájékozódni.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]