Járna állami nyugdíj a magánpénztárban maradóknak is?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszületett egy alkotmánybírósági határozattervezet a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvényről. Az [origo] információja szerint a tervezet kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Végleges döntés azonban még nem született.

A végső határozat tartalmát nagyban befolyásolhatja, hogy azt a testület jelenlegi összetételében még augusztusban, vagy már az új, kibővített felállásban, szeptemberben fogadja el.

Elkészült az Alkotmánybíróság (Ab) határozattervezete a magánnyugdíjpénztári visszalépés ügyében, a tervezet pedig megsemmisítené a törvény két pontját – értesült az [origo] több, az ügyhöz közel álló, alkotmánybírósági, államigazgatási és piaci forrásoktól.

Döntés még nem született, forrásaink úgy festették le a helyzetet, hogy nagyobb esélye van annak, hogy a határozatot az Alkotmánybíróság augusztus utolsó hétfőjén, 29-i ülésén hozza meg, de az sem kizárt, hogy megvárják szeptember 1-jét, amikor a parlament által megválasztott öt új alkotmánybíró csatlakozik a testülethez és valamikor szeptemberben döntenek. Információink szerint a határozattervezetet az Ab e héten tárgyalta, és volt róla vita, ezért még dolgoznak rajta.

A határozattervezetről folytatott egyeztetésen felmerült érvek, az elhangzottak és a megbeszélés hangulata alapján két az Ab munkáját ismerő forrásunk nehezen tudja elképzelni, hogy a testület majdani döntésével ne semmisítse meg a megtámadott törvény két részét. „Annyival nagyobb a többsége a megsemmisítésnek, hogy még a testület szeptemberi felduzzasztása sem igazán változtathat ezen” – érzékeltette a helyzetet egyikük.

Ezzel szemben egy másik forrásunk, szintén az Ab környezetéből úgy látja, hogy ha szeptemberre tolódna a döntés, az a kimenetelt is megváltoztathaja, esetleg tovább lassíthatja a döntéshozatalt. „Az új tagok belépésével teljesen más irányt is vehet a tervezet” – mondta.

Az Ab határozattervezete, amelyről viták vannak, kimondaná, hogy semmis a kormány kezdeményezésére a parlament által októberben elfogadott törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Ha valóban megszületik ez a döntés, akkor azok is jogosultak lesznek állami nyugdíjra akik magánnyugdíjpénztári tagok maradtak.

Információink szerint az Ab jelenlegeti határozatterve a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. A módosítás után így hiába fizeti be a munkáltató közterhet az alkalmazottja után, az nem lesz jogosult állami nyugdíjra. [Ha valaki járulékot fizet cserébe később valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. – a szerk.]. Az Ab kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmat, vagyis továbbra is nyugdíjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.

Ha az Ab ki is mondaná, hogy semmis a szóban forgó törvény két pontja, az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból jelentősen változik a jelenlegi helyzet. Egyik forrásunk, aki a törvény két pontjának megsemmisítését tartja valószínűnek azt magyarázta, hogy az Ab lényegében felszólítaná a döntésében a parlamentet, hogy alkosson az alkotmánynak megfelelő új törvényt, illetve korrigálja a részben hibás hatályos jogszabályt.

Folytatás az [origo]-n.

Forrás: origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.