Járulékcsökkentésre készül a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemi adóreform helyett hangulatjavító intézkedésekre lehet számítani.

Az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentése már szóba került, viszont a jövedelemadó sávhatárainak kitolását például még fontolóra sem vette a kormány – értesült lapunk kormányközeli forrásból.

Az már korábban kiszivárgott, hogy a kedvezmények, szociális juttatások rendszerének szigorításán, de legalábbis módosításán gondolkodik a szocialista párt; pillanatnyilag úgy tűnik, jövőre valószínűleg nem alanyi jogon, hanem rászorultsági elven járnak majd ezek a juttatások. Arról persze még korai lenne beszélni, hogy a rászorultság elvét milyen mutatók alapján határoznák meg.

A drasztikus adóátalakítás helyett egyébként az egyszerűsítés jegyében képzelnék el a következő időszakot a szocialisták. Vagyis borítékolható, hogy az egyebek mellett az Oriens által ajánlott ezermilliárd forintos reform megvalósítására nincs valós esély. Az egyszerűsítés jegyében inkább olyan lépések képzelhetők el, mint a tételes díjak átalakítása. Tipikusan ilyen a tételes egészségügyi hozzájárulás, aminek megszüntetését három évvel ezelőtt már tervezte a kormány, végül azonban csak az eho mértéke csökkent 3450 forintról 1950-re. Persze azt még nem lehet tudni, hogy – mint forrásunk fogalmazott – a változtatási igény milyen formában valósul meg: megszűnnek ezek a díjak vagy csak beépülnek egy másik adónembe.

Az egyszerűsítés jelentős részét az adminisztrációs terhek csökkentése tenné ki, többek között a cégformától függően választható egyszerűsített könyvvezetés bevezetése révén. Ez azt jelentené, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, praktikusan a betéti és közkereseti társaságok, nem lennének kettős könyvvitelre kényszerítve, helyette egy nagyon egyszerű és átlátható könnyített könyvelést alkalmazhatnának. Ez a gondolat a korlátolt felelősségű társaságok esetében is felmerült, de ezt messze nem olyan könnyű bevezetni, az egyszerűsített könyvvezetés alkalmazását ugyanis az uniós jogszabályok jelen pillanatban nem teszik lehetővé. Ugyanakkor biztató ebből a szempontból, hogy az unióban folynak tárgyalások a cégformához köthető számviteli egyszerűsítésről.

Az adminisztráció egyszerűsítése uniós szinten is prioritást élvez, a cél a GDP-arányosan 3,5 százalékos költséget jelentő terhek mérséklése. Ez Magyarországon különösen fontos, hiszen a bürokrácia GDP-arányosan 6,8 százalékos költséget jelent évente, ez több mint 1600 milliárd forint. Egy a pécsi egyetemen készített tanulmány szerint egy átlagos, tízmillió forint árbevételű vállalkozás, amelynek alkalmazottja is van, több mint 12-féle adót és járulékot fizet.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]