Jó tanácsok tao-bevalláshoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeledik május 31-e, a naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó vállalkozások társaságiadó-bevallásának esedékessége. Az Adó szaklap cikke e bevallás elkészítéséhez kíván segítséget nyújtani a 2014-től hatályos új előírások bemutatásával és néhány korábbi, de ismételten kérdéseket felvető előírás alkalmazásának a részletezésével.


Általánosságban leszögeznénk, hogy a 2014. adóévi társasági adó bevallását a naptári évvel azonos adóévet és az attól eltérő adóévet alkalmazóknak, továbbá a kettős és egyszeres könyvvitelt vezetőknek egyaránt a 1429-es számú nyomtatványon kell beadniuk. A bevallás beadásának esedékessége naptári évvel azonos adóév esetén 2015. május 31-e, naptári évtől eltérő adóév esetén az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napja. Például, ha az adózó 2014-es adóévének utolsó napja 2015. február 15-e, akkor a társasági adó bevallásának esedékessége 2015. július 31-e.

A 1429-es bevallási nyomtatványon kell bevallani a társasági adó és a társasági adó előlege mellett a következőket is:

–   a hitelintézeti járadékot,

–   a hitelintézetek különadóját,

–   az energiaellátók jövedelemadóját és az előleget,

–   az innovációs járulékot és az előleget,

–   a szakképzési hozzájárulás különbözetét.

1. A társasági adó bevallása

1.1. Adóalap-módosító tételek

a) 2014-től hatályos új előírás, hogy a K+F tevékenység közvetlen költsége címen az adózó a kapcsolt vállalkozása által folytatott K+F tevékenység és az őt megillető adózás előtti eredménycsökkentés jogcímen is érvényesíthet adóalap-csökkentést, ha teljesülnek a következő feltételek:

–   a kapcsolt vállalkozás nem élt vagy csak részben élt az adóalap-csökkentés lehetőségével;

–   az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a K+F költségek alapján levonható összeget, valamint az adózónak átadott összeget;

–   a K+F tevékenység kapcsolódik az adózó és kapcsolt vállalkozása vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez (azaz felhasználja annak eredményét a saját tevékenységéhez);

–   a kapcsolt vállalkozás és az adózó az adóbevallásban adatot szolgáltat az adóhatóság számára.

Nem vehető figyelembe a kapcsolt vállalkozás által „átadott” közvetlen költség a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (17) bekezdése szerinti csökkentő tétel jogcímen.

Az adatszolgáltatást a 1429-es nyomtatvány 03-03 (kedvezményezett) és 03-04 (kapcsolt vállalkozás) adatlapján kell teljesíteni [Tao tv. 7. § (1) bekezdés w) pont].

b) Új előírás teszi lehetővé 2014-től, hogy a beszámoló önellenőrzése során az adóévre elszámolt nem jelentős összegű hiba miatt a vizsgált évi adótöbblet (azaz, ha a hiba a feltárás évében az eredményt csökkentette) közvetlenül a feltárás adóévében érvényesíthető, oly módon, hogy azzal nem kell az adózás előtti eredményt növelni.

Feltétel azonban, hogy a vizsgált év adóalapja legalább akkora legyen, mint a hiba. Például, ha 2014-ben 2011. évre az adózó önellenőrzéssel megállapítja, hogy 1000 E Ft iparűzésiadó-hiánya keletkezett, amit 2014-ben számol el ráfordításként, akkor – ha a 2011. évi bevallott adóalapja legalább 1000 E Ft – választhat, hogy növeli a 2014. évi adóalapot és visszakéri a 2011. évi társaságiadó-többletet, vagy nem növel és az 1000 E Ft-ra jutó adóval kevesebb adót 2014-re fog fizetni [Tao tv. 8. § (8) bekezdés].

c) A kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentő kedvezménye 2014-től kiterjed a szoftvertermékek felhasználási jogára is, természetesen akkor, ha azt vagyoni értékű jogként korábban még nem vették használatba. Ezzel kapcsolatban közzétett a NAV egy jogértelmezést, amely szerint azt, hogy a szoftvertermék felhasználási joga korábban még használatba nem vett, adózónként lehet vizsgálni. Csak azt kell nézni, hogy az adózó vagyoni értékű jogként elsőként vette-e azt nyilvántartásba (például a jogosultságot igazoló kóddal elsőként aktiválja a szoftvert). Ezt nem befolyásolja az, hogy más-más adózó szerez jogosultságot egy adott szoftvertermék (például könyvelő program) használatára, hiszen minden adózónál korábban még használatba nem vett felhasználási jog kerül (vagyoni értékű jogként) az adóévben állományba vételre, és megalapozza az adóalap-kedvezmény igénybevételére való jogosultságot. Ilyen lehet az is, ha az adózó megrendel egy szoftvert (programot) a fejlesztő társaságnál vagy más személynél és az elkészült terméket használatba veszi [Tao tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont].

d) A bejelentett immateriális jószág értékesítésekor, apportálásakor elért nyereséggel 2014-től az adóalap csak akkor csökkenthető, ha nem ugyanazon eszközt jelentették be, mint amelyet korábban nem bejelentettként értékesített/apportált az adózó. Az adóévi adóalap meghatározása során ugyanis kedvezmény vehető igénybe a be nem jelentett és a bejelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális javakhoz kapcsolódóan az alábbiak szerint [Tao tv. 4. § 5/a. pont és 7. § (1) bekezdés c) és e) pont]:

–   a be nem jelentett, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése, apportálása során elért nyereséggel csökkenthető az adóalap, de ennek feltétele, hogy az adózó az eredménytartalékból az adóévben a lekötött tartalékba vezessen át a levont összegnek megfelelő összeget, és ezt az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki, továbbá azt a lekötés adóévét követő három adóévben újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésére fordítsa (oldja fel) [Tao tv. 7. § (1) bekezdés c) pont];

–   a bejelentett immateriális jószág értékesítése, apportálása során keletkező nyereség csökkentő tétel, míg a veszteség növelő tétel [Tao tv. 7. § (1) bekezdés e) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont]. A bejelentett immateriális dolog értékesítése, apportálása során elért nyereségnek csökkentő tételként történő alkalmazása is feltételhez kötött. Az egyik feltétel, hogy az adózó az eszközt, annak értékesítését, apportként történő átadását (kivezetését) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan a könyveiben tartsa nyilván, a másik feltétel, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredményre ne alkalmazza a Tao tv. 7. § (1) bekezdés c) pontját. E második feltétel akkor nem teljesül, ha például az adózó értékesít egy jogdíjbevételre jogosító immateriális dolgot, megképzi a lekötött tartalékot, majd ebből ugyanazt a jogot egy év elteltével, a következő adóévben visszavásárolja, majd újból eladja nyereséggel.

Ehhez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet a NAV honlapján „Az előállított védjegy mint bejelentett immateriális jószág használatbavételének a napja” címen 2015. március 2-án megjelentetett tájékoztatóra. Lényege, hogy – mivel a saját előállítású, jogdíjbevételre jogosító immateriális dolog előállítása napjának a Tao tv. szerint a használatbavétel napja tekintendő – védjegy esetében ez a legkorábbi nap a védjegyoltalom iránti igény Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő bejelentés napja, de ha a tényleges használat megkezdése ennél későbbi, akkor ez utóbbi nap.

e) A 2014. évi törvénymódosítás lehetőséget ad arra – és ez már a 2014. adóévi adókötelezettségnél is alkalmazható –, hogy ha az adózó a felsőoktatási intézmény alapítójával vagy fenntartójával az intézmény alapítására és működésének támogatására legalább 5 évre szóló támogatási megállapodást köt, akkor – a kedvezményezett igazolása alapján – a támogatás 50 százalékával csökkentse az adóalapot. A levont összeg azonban – a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap részére adott támogatás címen történő csökkentéssel együtt – legfeljebb az adózás előtti nyereség mértékéig terjedhet [Tao tv. 7. § (1) bekezdés z) pont és 29/A. § (2) bekezdés].

f) Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatásnak a fizető fél által bankkártyával, hitelkártyával történő kiegyenlítése 2014-től elismert költség, akkor is, ha a fizető fél csak a tranzakció kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik [Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 21. pont].

g) Nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó-kötelezettségét teljesíti, vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett [Tao tv. 3. számú melléklet A)16. pont].

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

1.2. Fogalmi változások

A fogalmak 2014-től hatályos változásai a végrehajtást segítik, de – több esetben – hatással vannak az adókötelezettségre is.

a) Az ingatlannal rendelkező társaság meghatározásában az ingatlanok összes eszközhöz viszonyított 75 százalékos arányát – amely egyik feltétele annak, hogy az adózó ingatlannal rendelkezőnek minősüljön – a mérlegfordulónapi piaci érték helyett a beszámolóban kimutatott könyv szerinti érték alapján kell megállapítani. Ez lényegesen egyszerűsíti a belföldi illetőségű adózók és a külföldi vállalkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, amelyet a kapcsolt vállalkozásai, illetve az adóhatóság felé tennie kell, továbbá költségmegtakarítást jelent számukra azzal, hogy nem kell a beszámoló adatainak piaci értékét meghatározni [Tao tv. 4. § 18/a. pont, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 17. § (16) bekezdés, 4. számú melléklet 16. pont].

b) Az építkezés – tekintettel a használatba vételi engedélyre vonatkozó szabályok változására – a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja mellett a használatbavétel tudomásulvételének a napjával is befejeződik (Tao tv. 4. § 15. pont).

c) Lényeges változást jelent az adomány fogalmában, hogy a támogatás akkor sem minősül adománynak, ha annak révén az Szja tv. szerinti vagyoni előnyhöz jut az adományozó tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagja, könyvvizsgálója, illetve e személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozója. Például, ha a gazdasági társaság amelyben a szülő könyvvizsgáló, támogat egy alapítványi óvodát, akkor a támogatás nem minősül adománynak (Tao tv. 4. § 1/a. pont).

1.3. Adókedvezmények

a) A kis- és középvállalkozás a 2013. december 31-ét követően kötött hitelszerződés alapján fizetett kamat alapján 40 százalék helyett 60 százalék, legfeljebb – mind a két esetben – 6 millió forint adókedvezményt vehet igénybe a beruházáshoz pénzügyi intézménnyel kötött szerződés alapján felvett hitel adóévben fizetett kamata alapján [Tao tv. 22/A. § (2) bekezdés b) pont].

b) A filmgyártást és az előadó-művészeti szervezetet 2014-ben támogatók, a támogatásnak megfelelő adókedvezményt a juttatás adóévében és az azt követő 6 adóévben vehetik igénybe (a korábban nyújtott támogatást változatlanul a nyújtás adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthetik).

A támogatás összegét alapul véve kiegészítő támogatást kell fizetni, amely az adókedvezmény igénybevételének feltétele. A kiegészítő támogatás a támogatásra jutó adó 75 százaléka, amelyet 10 százalékos adómértékkel kell számítani, ha a támogató adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot, és 19 százalékkal, ha az adóalap több mint 500 millió forint.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részére

Szerkesztette: Szamkó Józsefné

A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz:
Számviteli politika
Eszközök és források értékelési szabályzata
Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
Pénzkezelési szabályzat
Önköltségszámítási szabályzat
Számlarend
Bizonylati szabályzat

További információ és megrendelés >>

Például, ha a támogató 20 millió forint támogatást nyújtott 2014-ben filmgyártáshoz, és az adóalapja 400 millió forint, akkor a kiegészítő támogatás (20 millió forint × 0,1) × 0,75 = 1,5 millió forint; ha az adóalap 800 millió forint, akkor a kiegészítő támogatás (20 millió forint × 0,19) × 0,75 = 2,85 millió forint.

Ha a kiegészítő támogatást a várható adó megállapításakor 10 százalékkal számolta a támogató, de a végleges adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, akkor az adóév utolsó napját követő 90 napon belül (2014. naptári éves adóév esetén 2015. évi március 31-éig) a támogatás 7 százalékát kell kiegészítő támogatásként megfizetni.

A kiegészítő támogatást a következők részére kell (lehet) utalni:

–   filmgyártás támogatásakor – az adózó választása szerint – a mozgókép szakmai célokra előirányzott forrásokat elosztó szervezet (Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. – MNA) vagy a filmelőállító részére; 2014. január 22-étől kizárólag az MNA részére;

–   előadó-művészeti szervezet támogatása esetén – a támogató választása szerint – a költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium vagy a támogatásban részesülő szervezet részére.

A kiegészítő támogatás nem elismert költség, a több támogató részére kiadható támogatási igazolások összértékébe be kell számítani, továbbá adókedvezményként nem vehető igénybe. A kiegészítő támogatás megfizetését nem kell bejelenteni az adóhatóságnak [Tao tv. 22. § (1)–(8) bekezdés].

c) A 2014-től látvány-csapatsport célra nyújtott támogatás esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatást (amelyet már 2013-ra is előírt a Tao tv., 2013. május 19-étől) – a támogatást nyújtó adózó választása szerint – a támogatott sportági szakszövetség vagy a látvány-csapatsport érdekében működő sportszervezet, közhasznú alapítvány részére, ha a támogatott a sport-köztestület (a Magyar Olimpiai Bizottság), akkor részére kell utalni. Ha a jogosult nem az országos sportági szakszövetség, akkor a kiegészítő támogatásra vonatkozó szponzori vagy támogatási szerződést a támogatónak 8 napon belül meg kell küldenie az országos sportági szakszövetségnek [Tao tv. 22/C. § (3), (3a), (3c) bekezdések].

d) Utoljára a 2014. adóévi adóból lehet érvényesíteni adókedvezményt K+F közvetlen bérköltés és a szoftverfejlesztő bérköltsége alapján [Tao tv. 29/Q. § (2) bekezdés].

–   Az adókedvezmény a 2011. adóévben a K+F közvetlen költségei között elszámolt bérköltség és a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka, amely a költség felmerülésének az adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben érvényesíthető. Ha azonban az adózó – adó hiányában – nem érvényesítette az előző adóévekben a kedvezményt vagy annak egy részét, akkor – az említett időszakon belül – az igénybe vehető.

–   Adókedvezményt vehet igénybe továbbá az adóév utolsó napján (2011-ben) kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó – az előzőeken túl – a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékával egyező összegben a bérköltség felmerülésének az adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben. Az igénybe nem vett rész azonosan kezelhető az előzővel. Ez az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így akkor érvényesíthető, ha belefér a de minimis keretbe.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

1.4. A társasági adó előlege

A társaságiadó-előleg bevallására szolgáló adatlap (06-01-02-03.) kitöltéséhez arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a bevallási nyomtatvány internetes programja kiszámítja az adóelőleget és kitölti az adatlapot, amelyet – hogy ne legyen dupla bevallás – az adóhatóság majd töröl a kitöltési útmutató szerint. Ez annak ellenére így van, hogy a Tao tv. előírása szerint nem vall be adóelőleget a 1429-es adóbevallásban a jogutód, ha a beolvadás során átvevőnek vagy kiválás esetén fennmaradónak minősül, és a beolvadás, kiválás napja a 1429-es bevallás benyújtását megelőzi, azaz a jogutód adóelőleget vallott be a 15251-es nyomtatványon [Tao tv. 26. § (6) bekezdés].

A másik fontos tudnivaló, hogy a 1429-es bevallással egyidejűleg lehet rendelkező nyilatkozatot adni filmgyártás, előadó-művészeti szervezet és látvány-csapatsport közvetlen támogatása helyett. A rendelkező nyilatkozatra vonatkozó előírásokat 2015. január 1-jétől hatályosan a Tao tv. 24/A–24/B. §-ai tartalmazzák. Nyilatkozni a 15RENDNY nyomtatványon lehet. A 2015. június 20-án esedékes adóelőlegre vonatkozó nyilatkozat megtételének utolsó napja éppen 2015. május 31-e, mivel ez a nap az előleg teljesítését megelőző hónap utolsó napja [Tao tv. 24/A. § (1) bekezdés]. E napot követően már csak a következő hónapban esedékes adóelőlegről lehet rendelkezni.

A nyilatkozathoz az adózónak a nyilatkozattételkor tudnia kell, hogy milyen szervezetet, milyen célt, milyen összeggel kíván a rendelkező nyilatkozat tételével támogatni. A rendelkező nyilatkozat érvényességéhez

–   a nyilatkozatot tevőnek birtokolnia kell az arra jogosult [filmgyártásnál a Nemzeti Filmiroda, előadó-művészeti szervezet esetében a Nemzeti Kulturális Alapon belül működő Előadó-művészeti Iroda, látvány-csapatsport esetében az országos szakszövetség, ha pedig a támogatott maga szövetség vagy a sport-köztestület (a MOB), akkor a sportpolitikáért felelős miniszter] által kiadott igazolást (ami nem azonos a támogatási igazolással, de gyakorlatilag azokat az adatokat tartalmazza);

–   az igazolást meg kell küldeni az adóhatóságnak;

–   a nyilatkozónak nem lehet 100 ezer forintot meghaladó összegű az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított (azaz a túlfizetéssel csökkentett) adótartozása.

Látvány-csapatsport támogatása esetén a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyről a támogatónak a kedvezményezettel támogatási vagy szponzori szerződést kell kötnie. Kedvezményezett lehet – az adózó döntése szerint – vagy a felajánlásban részesített országos sportági szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány vagy a MOB. A szerződést nem kell megküldeni az adóhatóságnak.

Ha a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról támogatási szerződést kötnek, úgy az adózó a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.

Ha a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szponzori szerződést kötnek, úgy az adózó ellenszolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben a 12,5 százaléknak megfelelő összegű kiegészítő sportfejlesztési támogatás – áfaköteles ügylet esetén – az áfa nélküli (nettó) értéket jelenti, a 12,5 százaléknak megfelelő összeg után az áfát, a rendelkező nyilatkozatot tevő közvetlenül fizeti meg a kedvezményezettnek.

Látvány-csapatsport javára történő rendelkezés esetén az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat szerinti összegnek a kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett összege 1 százalékának 1/3-ad részét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) részére, 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség részére utalja.

Rendelkező nyilatkozat adása esetén a nyilatkozó javára az adóévi adóbevallás esedékességét követő második hónapban (2015. adóévi adó terhére tett nyilatkozat esetén – naptári évvel azonos adóéves adózónál – 2016 júliusában) az adóhatóság a folyószámlán társasági adót ír jóvá. Ennek mértéke az adóelőlegre tett nyilatkozat és a feltöltéskor tett nyilatkozat összegének 7,5 százaléka, a 2015. adóévi adóbevallásban tett nyilatkozatban szereplő összeg 2,5 százaléka [Tao tv. 24/B. § (2) bekezdés]. A jóváírás alapjába látvány-csapatsport javára történő rendelkezés esetén nem számít bele a kiegészítő sportfejlesztési támogatás és az ezzel csökkentett támogatás 1 százaléka.

Fontos még, hogy változatlanul lehet közvetlen támogatást is nyújtani az említett célokra a 2014-ben érvényes – és továbbra is hatályos – előírások szerint. Egy adóévben azonban vagy minden célra közvetlen támogatást nyújt az adózó, vagy rendelkező nyilatkozatot tesz (akkor, ha több célt kíván támogatni). Nem lehet tehát például a látvány-csapatsportot támogatni és filmgyártási célra rendelkező nyilatkozatot tenni [Tao tv. 23. § (7) bekezdés].

A társasági adó bevallása a 2014-es adóévről című cikk az Adó szaklap legfrissebb, 2015/8-as számában jelent meg. Pölöskei Pálné írásából a fentieken túl azt is megtudhatja, milyen, csak egyes adózókat érintő változások voltak a szabályozásban, miként kell elszámolni a behajtási költségátalányt, milyen speciális szabályok vonatkoznak a mikrogazdálkodói beszámolót készítő adózókra, és miként kell bevallani az egyéb kötelezettségeket. Az Adó szaklap legfrissebb száma itt vásárolható meg.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 21.

Több mint 15 százalékkal nőtt tavaly az áfabevétel

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt tavaly. A költségvetés maradéktalanul biztosította a gazdaság újraindításához és a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat – erősítette meg az előzetes adatokat pénteken kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

2022. január 21.

Figyelem, csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A NAV új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott “csaló portál” jelent meg az interneten – figyelmeztetett pénteki közleményében a hivatal.

2022. január 21.

Az e-kereskedelem áfa reformja – az IOSS rendszer és az SA (4. rész)

Az e-kereskedelmi áfacsomag a termékimport tekintetében is számos változást eredményezett. Többek között eltörölte a kisértékű importküldemények adómentességét és egyúttal egyszerűsített megoldásokat hozott az ilyen import küldemények utáni áfa megfizetésére. Továbbá, az import küldemények távértékesítése az egyetlen ügylettípus, ahol az egyablakos rendszer választása az áfakezelésre is kihat.