Jogelőd nélküli társaság engedélyköteles veszteségelhatárolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH példákkal teletűzdelt tájékoztatót tett közzé a jogelőd nélkül alapított társaság engedélyköteles veszteségelhatárolásáról. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 17. § (1) bekezdése alapján ugyanis az adózó a törvényben meghatározott negatív adóalapnak megfelelő összeggel a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.

A törvény 17. § (8) bekezdése rögzíti, hogy az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra fenti veszteségleírás csak az adóhatóság engedélye alapján elhatárolt veszteségre alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, vagy az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.

A szabályozás alapulvételével például, a tevékenységét a 2004. évben megkezdő, s változatlan szervezeti formában működő társaság esetében a keletkezett veszteség elhatárolásánál a következőkre kell figyelemmel lenni.

1) Naptári év szerint működő társaság – december 31-éig bejegyezték
Az előtársasági időszak 2004. augusztus10-től 2004. november 25éig tartott. A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év. Ebben az évben két – az előtársasági időszak szerinti és az azt követő november 26-a és december 31-e közötti – adóévvel rendelkezik, amely esetében a 2004. évet követő negyedik adóév a 2008-as adóév.

2) Naptári év szerint működő társaság – december 31-ét követően jegyezték be

Az előtársasági időszak 2004. augusztus 10-től 2005. január 25-éig tartott. A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év. Ebben kezdődött az előtársasági időszak, amely 2005. január 25-éig tartott. Az adókötelezettség keletkezésének évét követő első adóéve a 2005. január 26-tól december 31éig tartó időszak, a negyedik adóéve a 2008-as adóév.

3) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság – választott mérlegforduló napig (október 31.) bejegyezték

Az előtársasági időszak 2004. augusztus 10-től – 2004. szeptember 20-ig tartott. A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő három – az előtársasági időszak szerinti, az azt követő 2004. szeptember 21-től október 31-ig és a 2004. november 1-jétől 2005. október 31-ig terjedő – adóévvel rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezésének 2004-et követő első adóéve a 2005. november 1-je és 2006. október 31-e közötti időszak, a negyedik adóéve a 2008. november 1. és 2009. október 1. közötti üzleti év.

4) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság – választott mérlegforduló nap június 30.

Az előtársasági időszak: 2004. augusztus 10-től 2004. november 25-éig tartott. A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, amelyben kezdődő két – az előtársasági időszak szerinti és az azt követő 2004. november 26-a és 2005. június 30-a közötti – adóévvel rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezésének 2004. évét követő első aóéve a 2005. július 1-je és 2006. június 30-a közötti időszak, a negyedik adóéve a 2008. július elsejétől 2009. június 30-ig tartó üzleti év.

A fentiek alapján tehát az 1)-4) pontok szerinti társaságoknál első alkalommal a 2008. adóévi (a 2008-ban kezdődő adóévi) negatív adóalap tekintetében vizsgálandó, kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához.

5) Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társaság – választott mérlegforduló nap március 31.

Az előtársasági időszak 2004. november 10-től 2005. január 25-éig tartott. A társaságnál az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es naptári év, ebben kezdődött az előtársasági időszak. Az adókötelezettség keletkezésének éve a 2004-es évet követő első adóéve, azaz a 2005. január 26-a és március 31-e közötti időszak, a negyedik adóéve a 2007. április elsejétől 2008. március 31-éig terjedő üzleti év. Első alkalommal tehát ezen 2007-ben kezdődő adóévi negatív adóalap tekintetében vizsgálandó, kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.