Jogeset a háromszögügyletek uniós értelmezéséről (1. rész)


2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.

Az Európai Unió Bírósága 2022 július 14-én a C-247/21 számú határozatában tette közzé a Luxury Trust Automobil ügyében hozott döntését. Az ügy 2014-re nyúlik vissza, amikor három szereplő bonyolított le több háromszögügyletet. 2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le. Tekintve, hogy az Egyesült Királyság akkor még az unió tagja volt, így egy klasszikus háromszögügyletet ismerhetünk fel az ügylet körülményeit értelmezve. Mindhárom szereplő a saját országában letelepedett adóalanynak minősült. A luxusautók szállításának megszervezése az osztrák adóalany feladata volt.

Az ügyletben mindhárom fél a saját országának adószámát használta. Az osztrák adóalany a kiállított számláira természetesen felvezette saját adószámát, cseh vevője adószámát, ezen felül a számlák tartalmazták a brit adóalany azonosítóit is. Szintén tartalmazták a számlák az alábbi fordulatot: „adómentes Közösségen belüli háromszögügylet”, illetve az osztrák adóalany az időszaki összesítő jelentésében szerepeltette az ügyleteket, háromszögügyletre vonatkozó jelöléssel, a számlák nettó módon lettek kiállítva.

Látszólag tehát minden ismérve teljesült a háromszögügyletnek, akkor joggal teheti fel a kérdését a tisztelt olvasó, hogy hogyan juthatott el az ügy egészen az Európai Unió Bíróságáig, és hogyan kerülhetett az ügy végére pont 8 évvel azután, hogy az ügyletek számla szerint teljesültek.

A gondok első lépésben a cseh adóalanynál jelentkeztek, ugyanis az osztrák adóhatóság megkereséssel élt a cseh adóhatóság irányába, hogy vizsgálják meg a cseh adóalany eleget tett-e adófizetési kötelezettségének, és a nagy értékű luxusautóknak mi lett a további sorsa. A gond tehát az volt, hogy a cseh adóalany – bár az ügyletek teljesítésének időpontjában élő adóalanyként szerepelt a cseh adóhatóság nyilvántartásában – a székhelyén nem volt elérhető. Ezen felül nem tett eleget a háromszögügyletek utáni adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségének. Sajnos az ügyről szóló nyilvánosan elérhető tájékoztatók nem tartalmaznak információt az autók fellelhetőségéről, további sorsáról.

Az osztrák adóhatóság 2016. április 25-i határozatában az ügyletre áfát számított fel az osztrák adóalany részére. Indoklásában kifejtette, hogy az ügylet meghiúsult háromszögügyletnek tekintendő, valamint az áfa megfizetésének alapjául az osztrák áfa törvény 25. §-át hozta fel, amely szerint az osztrák adóalany hibás számlát állított ki, ugyanis az nem tartalmazta az arra utaló megjegyzést, hogy az ügylet alapján az adókötelezettség a cseh adóalanyra száll át. Mivel az ügylet során az osztrák adóalany az osztrák adószámát használta, ezért Közösségen belüli termékbeszerzés címén áfát kell fizetnie. Végül azt is megállapította, hogy az ügylet olyan hibában szenved, amely utólag sem orvosolható.

Az ügy folytatása, illetve az Európai Bíróság ítélete annak jogalapja a következő cikkben lesz olvasható.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]