Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az év végéig érvényben lévő adóamnesztia a hivatalos adatok szerint eddig 35 milliárd forintot csábított haza. Bizalmatlanság és joghézagok akadályozzák a hasonló kísérletek sikerét itthon és külföldön is – írja a Népszava.
Vadász Iván adószakértő a Népszavának arról beszélt: ahhoz, hogy többen hazahozzák a külföldi számlákon tartott pénzeket, annak a biztos tudatára lenne szükség, hogy később sem lesz következménye annak, amit tettek. (Például az olasz Monti kormány első intézkedéseinek egyike az volt, hogy az offshore cégekből haza vitt pénzekre az adóamnesztia ellenére különadót vetett ki.) A jogszabály az amnesztiát elméletileg kimondja ugyan, ám mégis vannak benne olyan zavaró mondatok is, mint hogy az adóamnesztia nem vonatkozik a bűncselekményből származó pénzekre – mondta Vadász Iván, aki megemlítette, ha egy magánszemélynek külföldi cégben van pénze, az önmagában nem bűncselekmény, de ha ebből a cégből osztalékot kap, amit a saját vagyonaként használ, és a személyi jövedelemadójában nem tünteti azt fel, az már bűncselekmény.
A 2010-ben meghirdetett adóamnesztia szerint a magánszemélyek 10 százalékos adó megfizetése után törvényessé tehetik az offshore-forintokat azz év végéig, és a jelek szerint a kabinet a határidőt nem kívánja meghosszabbítani – írja a Népszava.
További részleteket itt talál.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
