Jöhetnek a termelői piacok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2011. évi CXXXV. törvény módosította a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt, így 2012-től működhetnek a helyi termelői piacok.

A törvénymódosítás szerint a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.

A módosított kereskedelmi törvény értelmében vásár, valamint piac – kivéve a helyi termelői piacot – a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető, de a helyi termelői piacok működésének elégséges feltétele, ha azt bejelentik a kereskedelmi hatóságnak, amely nyilvántartást vezet róluk.

Emellett a közeljövőben módosul a vásárokról, a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet is, amelyben rögzítik, hogy a helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékot a fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél kell bejelenteni, aki a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi a fogyasztóvédelmi hatóságnak és az illetékes rendőrkapitányságnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.