Jövedéki adózás jön az energiatermékeknél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2017 januárjától a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) szabályozza majd az energiatermékek adózását is. A több ezer céget érintő változás értelmében erre a területre is a jövedéki szankciórendszer szigorúbb és magasabb bírságolási értékhatárú tételei lesznek hatályosak. Emellett a jövedéki termékek esetében bevezetésre kerül az adókockázaton alapuló biztosítékrendszer, vagyis a gazdálkodónak a tevékenységével összefüggő adókockázatnak megfelelő összegű biztosítékkal kell rendelkeznie, amelyhez a jövedéki hatóság egy esetleges jogsértés esetén azonnal és szabadon hozzáférhet – emelte ki a főbb változásokat Falcsik István, az RSM Hungary szakértője.

Az egyik legjelentősebb változás az új Jöt. kapcsán, hogy az energiatermékek 2017-től a jövedéki termékek alá kerülnek besorolásra, a jövedéki eljárások rendelkezései és a Jöt. szankciórendszere alkalmazható rájuk. „Az energiaadóban érintett cégek az új szabályozás életbelépését követően egy bonyolultabb és szigorúbb szankciórendszert alkalmazó rendészeti szerv, a NAV jövedéki termékekre specializált szervezeti egységének ellenőrzése alá kerülnek, és gyakrabban számíthatnak a hatóság ellenőrzéseire egy speciális, rendkívül hatékony, a normál adóellenőrzéstől eltérő metodika alapján” – mondta el Falcsik István, az RSM Hungary vám és jövedéki szakértője.

A jövedéki szankciórendszer az objektív felelősségen alapul, illetve az adómérték alapján számított jövedéki bírság kiszabásán túl további szankciók alkalmazhatóak. Az Art.-ban alkalmazott, az adóhiány kétszáz százalékáig terjedő legszigorúbb szankcióhoz képest a Jöt. a kiesett adó ötszöröséig terjedő, azaz 500 százalékos bírságot is lehetővé tesz bizonyos esetekben.

Változik a jövedéki biztosítékrendszer 

Az új Jöt. kapcsán jelentős változás a biztosítékrendszer megváltoztatása is, amely az adókockázati alapú biztosíték rendszerre épül. A kockázati biztosítékrendszer lényege, hogy a gazdálkodónak olyan biztosítékkal kell rendelkeznie, amely mindenkor fedezetet nyújt arra az adókockázatra, amely a tevékenységével összefügg. Amennyiben például a gazdálkodó olyan terméket tárol, vagy szállít, amelyre nem fizették meg a 100 millió forint összegű adót, akkor alapesetben a gazdálkodónak 100 millió forint összegű biztosítékkal kell rendelkeznie, amelyhez a jövedéki hatóság egy esetleges jogsértés esetén azonnal és szabadon hozzáférhet. Ez a megoldás valódi védelmet nyújt például az állami köztartozások fedezésére is.

„Kérdéses, hogy mi indokolja olyan termékek kezelésével, forgalmazásával kapcsolatos engedélyek esetében a biztosíték megkövetelését, amelyek már adózottak, vagy nem is terheli azokat a Jöt. szerinti adófizetési kötelezettség” – veti fel Falcsik István. „Miért kell a kenőolajra vonatkozó jövedéki engedélyesnek milliós összegű garanciát szolgáltatnia, amikor ezt a terméket nem terheli a jövedéki adó, vagy miért kell az adózott jövedéki termékkel nagykereskedelmi tevékenységet folyató gazdálkodónak több millió forint biztosítékot szolgáltatnia, ha esetében nincs adókockázat?”

A szabályozás egyik törekvése volt az adminisztrációs terhek csökkentése, de kérdéses, hogy mennyiben csökkenti a gazdálkodók adminisztrációs terheit az adóraktárak esetében előírt, zárt elektronikus rendszeren keresztül bevezetésre kerülő napi jelentési kötelezettség. Mindez az ellenőrzés hatékonyságát nagyban segíti, azonban az informatikai rendszerek átállása és fejlesztése rövidtávon plusz terhet és költségtöbbletet jelent a gazdálkodói oldalon.

A végrehajtási részletszabályok tervezete néhány napja megjelent, így a 2017. január 1-jén életbe lépő, a jövedéki adózás területén az utóbbi idők legjelentősebb változását jelentő jogszabályra való felkészülésre összességében három hónapja maradt az érintett cégeknek” – emelte ki dr. Falcsik István.

A cikk szerzője az RSM Blog. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---