Jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazása a társasági adóban

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. április 19.
Rovat:

Ha egy vállalkozás veszteséges vagy nem éri el a minimális társasági adófizetési küszöböt, akkor döntése alapján vagy a jövedelem-(nyereség)minimum alapján számítja ki és fizeti be a társasági adót, vagy kitölt az adóbevallás részeként egy részletes nyilatkozatot.


Az adózónak a társasági adó számításakor meg kell vizsgálnia, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül a nagyobb érték eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét.

Ha igen, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalapesetén elhatárolja a veszteségét).

Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor az adózó két lehetőség közül választhat:

  1. lehetőség: adóbevallásában az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul, vagy

  2. lehetőség: a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak (ha az általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is elhatárolhatja).

Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmazni a kivételként megfogalmazott esetekben (például az előtársasági és az azt követő adóévben).

A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka.

Milyen adatokat szükséges bemutatni, ha az adózó az 1. lehetőséget választja?

Tehát ha az adózás előtti eredmény vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, és az adózó az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul, akkor

  • a 1729-es bevallás NY-01 lapján a 30. sorban a 4-es lehetőséget jelöli meg (Nyilatkozat a Jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásáról, illetve

  • a 1729-es bevallás 10. lapját is kitölti (a régi Art. 91/A. § szerinti bevallást kiegészítő nyilatkozat).

[htmlbox art_tukor]

 

A bevallás 10. lapján lévő nyilatkozatban a következő adatokat szükséges kitölteni az adóévre, az adóévet megelőző 1. adóévre és az adóévet megelőző 2. adóévre vonatkozóan.

  1. Az adózó székhelye (telephelye) elkülönül a tulajdonos(ok), tag(ok) lakóhelyétől: igen/nem

  2. A visszavásárolt részvény, üzletrész vételára a névértéket meghaladta: igen/nem

  3. A termékelőállítási tevékenység bevétele

  4. A kereskedelmi tevékenység bevétele

  5. A szolgáltató tevékenység bevétele összesen

  6. Az 5. sor összegéből bérleti díj bevétele

  7. Az 5. sor összegéből közvetített szolgáltatás bevétele

  8. Az 5. sor összegéből szakértői díj bevétele

  9. Az 5. sor összegéből egyéb bevétel

  10. Az igénybe vett szolgáltatások értéke összesen

  11. A 10. sor összegéből a bérleti díjak összesen

  12. A 11. sor összegéből az iroda bérleti díja

  13. A 11. sor összegéből a lakás bérleti díja

  14. A 10. sor összegéből a reklámszolgáltatás(ok) és piackutatás címén elszámolt költség

  15. A 10. sor összegéből a tanácsadás, szakértői díj, ügynöki jutalék címén elszámolt költség

  16. A 10. sor összegéből a telefonszolgáltatás költsége

  17. Személyi jellegű egyéb kifizetések összesen

  18. A 17. sor összegéből a saját gépkocsihasználat címén elszámolt költség

  19. A 17. sor összegéből a megbízási díj címén elszámolt költség

  20. A 17. sor összegéből a külföldi napidíj, szállás, utazás címén elszámolt költség

  21. A 17. sor összegéből az oktatás, képzési költség címén elszámolt összeg

  22. A 17. sor összegéből a reprezentáció címén elszámolt költség

  23. A 17. sor összegéből az adómentes természetbeni juttatás értéke

  24. A 23. sor összegéből az üzletpolitikai célú ajándékok, kedvezmények értéke

  25. Egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó összege

  26. Cégautók üzemeltetési költsége (üzemanyag, javítás, biztosítás, stb.) és a cégautók száma az adóévben

  27. Kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alapján elszámolt

  28. – összes bevétel

  29. – összes költség

  30. Elhatárolt veszteségből jogelődnél keletkezett veszteség összege

  31. Visszavásárolt részvény, üzletrész vételára

  32. Az adott kölcsönök napi átlagos állománya

  33. A kapott kölcsönök napi átlagos állománya

  34. A pénzkezelési szabályzatban rögzített napi készpénz-záróállomány maximális mértéke az adóévben

  35. A vállalkozás tulajdonában lévő lakáscélú ingatlan(ok), nyaraló(k) száma az adóévben, és értéke az adóévben, illetve az adóévet megelőző két adóévben

Látható tehát, hogy rendkívül széles azon adatok köre, melyeket az adózónak a nyilatkozat választása esetén be kell mutatnia a társasági adóbevallásában.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek:


Hogyan adóztak a rómaiak? – Augustus adóreformja (3. rész)
2018. november 16.

A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.

Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész
2018. november 15.

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.