Az eÁFA éles tesztje számos kérdést vetett fel
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cégtörvény hét elején megszavazott módosítása értelmében 2008. július elsejéig kell a működő cégek létesítő okiratait az új társasági törvénynek megfelelően módosítani, szeptembertől pedig ötszázezer forintos törzstőkével is lehet majd kft-t alapítani.
Az új társasági törvényre történő áttérés tekintetében több ponton módosították a képviselők a jelenlegi szabályozást. Egyrészt az áttérés végső határidejét 2007. szeptember elseje helyett 2008. július 1. napjában határozták a meg, másrészt elhagyták az első legfőbb szervi ülésre történő utalást. Ezzel egyértelművé tették, hogy kizárólag a cég döntésén múlik, hogy 2008. július 1-jéig mikor módosítja a létesítő okiratát az új társasági előírásoknak való megfelelés érdekében. Ha a társasági szerzőség módosítására kizárólag azért kerülne sor, mert a szerződés általános hivatkozásként az 1997-es társasági törvényre utal, akkor a módosítás formális megtörténtére nincs szükség. Nem terheli a módosítási kötelezettség azokat a közkereseti társaságokat és betéti társaságokat sem, amelyek társasági szerződése taggyűlésről rendelkezik, azon jövő júliustól tagok gyűlését kell majd érteni.
Amennyiben a társasági szerződés módosítására nincs szükség, a cég illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jogosult erről a cégbíróság felé nyilatkozni. Amennyiben a cég valamely fenti megoldás egyikének sem tesz eleget, 2008. július 1-jét követően a törvény erejénél fogva köteles a 2006-os társasági törvényt alkalmazni, hivatalból történő megszüntetésre azonban már nem kell számítani.
Szeptember elsejétől a jegyzett tőke törvényi minimuma jelentősen csökken. A korlátolt felelősségű társaság alapításához az eddigi 3 millió forint helyett 500 ezer forint, zártkörűen működő részvénytársaság alapításához pedig az eddigi 20 millió forint helyett 5 millió forintos minimumtőke biztosítására lesz szükség a jövőben.
A cégnév ezentúl is a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót tartalmazza. A vezérszó azonban – amely a cégnévben az első helyen áll – idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet majd, az egyetlen kikötés csupán annyi, hogy a vezérszót latin betűkkel kell feltüntetni.
Újdonságnak tekinthető az úgynevezett székhelyszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy székhelyként annak az ügyvédnek (ügyvédirodának) a székhelye is bejegyezhető, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről.
A jövőben az ügyvéd is ellenjegyezheti majd az aláírás-mintát akkor, ha cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirat módosítását is ő készíti el (szerkeszti) és jegyzi ellen. Amennyiben a társasági törvény a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a saját honlapján való közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a közzététel megtörténtének igazolásaként a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett a honlap közzététel céljára szolgáló helyének a pontos megjelölését kell majd megadni. Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt a Cégközlöny helyett ugyancsak a cég honlapján tegye közzé az érintett.
A kft-k esetében a pénzbeli hozzájárulások befizetésének az igazolására a banki igazolás helyett az ügyvezető ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozatát is elfogadja majd a cégbíróság. Ilyenkor az ügyvezetőnek a cégbejegyzést követő nyolc napon belül kell majd a bankszámlát megnyitnia és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetnie. Sokkal gyorsabbá válik ezáltal a cégalapítást, hiszen egy helyen, egyszerre elkészülhet minden, a cégbíróság által megkívánt okirat.
2008. július 1-jétől kötelezővé válik az elektronikus cégeljárás. Ettől az időponttól kezdődően kizárólag elektronikus úton lehet majd a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket előterjeszteni, és a cégbíróság is kizárólag elektronikus okirat formájában tartja majd nyilván a cégre vonatkozó iratokat. Elektronikus formában készül majd az újonnan alapított cégek tanúsítványa is, amely a bejegyzésre váró cég legfontosabb adatait tartalmazza és a cégbíróság is elektronikus úton közli a jogi képviselővel az eljárásban hozott végzéseket.
A törvénymódosítás az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem benyújtásához 2007. szeptember 1-jétől jóval alacsonyabb illetékfizetési kötelezettséget kapcsol. Ilyen cégalapításkor minden esetben egységesen 15 ezer forint illetéket kell az eddigi 50-100 ezer forinttal ellentétben fizetni. A már működő cégek változásbejegyzési eljárásában szintén 15 ezer forint illetéket kell megfizetni, kivéve a bonyolultabb ügyekben (szervezeti változás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, az elismert vállalatcsoportként való működés, illetőleg a nyilvánosan működő részvénytársaság adataira vonatkozó változásbejegyzés), amelyek vonatkozásában a változásbejegyzési eljárás illetéke 50 ezer forint lesz.
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!