Jövő júliusig kell a társasági szerződéseket módosítani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégtörvény hét elején megszavazott módosítása értelmében 2008. július elsejéig kell a működő cégek létesítő okiratait az új társasági törvénynek megfelelően módosítani, szeptembertől pedig ötszázezer forintos törzstőkével is lehet majd kft-t alapítani.

Az új társasági törvényre történő áttérés tekintetében több ponton módosították a képviselők a jelenlegi szabályozást. Egyrészt az áttérés végső határidejét 2007. szeptember elseje helyett 2008. július 1. napjában határozták a meg, másrészt elhagyták az első legfőbb szervi ülésre történő utalást. Ezzel egyértelművé tették, hogy kizárólag a cég döntésén múlik, hogy 2008. július 1-jéig mikor módosítja a létesítő okiratát az új társasági előírásoknak való megfelelés érdekében. Ha a társasági szerzőség módosítására kizárólag azért kerülne sor, mert a szerződés általános hivatkozásként az 1997-es társasági törvényre utal, akkor a módosítás formális megtörténtére nincs szükség. Nem terheli a módosítási kötelezettség azokat a közkereseti társaságokat és betéti társaságokat sem, amelyek társasági szerződése taggyűlésről rendelkezik, azon jövő júliustól tagok gyűlését kell majd érteni.

Amennyiben a társasági szerződés módosítására nincs szükség, a cég illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jogosult erről a cégbíróság felé nyilatkozni. Amennyiben a cég valamely fenti megoldás egyikének sem tesz eleget, 2008. július 1-jét követően a törvény erejénél fogva köteles a 2006-os társasági törvényt alkalmazni, hivatalból történő megszüntetésre azonban már nem kell számítani.

Jelentősen csökken a jegyzett tőke

Szeptember elsejétől a jegyzett tőke törvényi minimuma jelentősen csökken. A korlátolt felelősségű társaság alapításához az eddigi 3 millió forint helyett 500 ezer forint, zártkörűen működő részvénytársaság alapításához pedig az eddigi 20 millió forint helyett 5 millió forintos minimumtőke biztosítására lesz szükség a jövőben.

Idegen vezérszó és székhelyszolgáltatás

A cégnév ezentúl is a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót tartalmazza. A vezérszó azonban – amely a cégnévben az első helyen áll – idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet majd, az egyetlen kikötés csupán annyi, hogy a vezérszót latin betűkkel kell feltüntetni.

Újdonságnak tekinthető az úgynevezett székhelyszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy székhelyként annak az ügyvédnek (ügyvédirodának) a székhelye is bejegyezhető, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről.

Aláírási címpéldány ügyvédi hitelesítéssel

A jövőben az ügyvéd is ellenjegyezheti majd az aláírás-mintát akkor, ha cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirat módosítását is ő készíti el (szerkeszti) és jegyzi ellen. Amennyiben a társasági törvény a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a saját honlapján való közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a közzététel megtörténtének igazolásaként a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett a honlap közzététel céljára szolgáló helyének a pontos megjelölését kell majd megadni. Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt a Cégközlöny helyett ugyancsak a cég honlapján tegye közzé az érintett.

Alapításkor nem kötelező a számlanyitás és a banki igazolás

A kft-k esetében a pénzbeli hozzájárulások befizetésének az igazolására a banki igazolás helyett az ügyvezető ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozatát is elfogadja majd a cégbíróság. Ilyenkor az ügyvezetőnek a cégbejegyzést követő nyolc napon belül kell majd a bankszámlát megnyitnia és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetnie. Sokkal gyorsabbá válik ezáltal a cégalapítást, hiszen egy helyen, egyszerre elkészülhet minden, a cégbíróság által megkívánt okirat.

Jövő júliustól lesz általános az elekronikus eljárás

2008. július 1-jétől kötelezővé válik az elektronikus cégeljárás. Ettől az időponttól kezdődően kizárólag elektronikus úton lehet majd a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket előterjeszteni, és a cégbíróság is kizárólag elektronikus okirat formájában tartja majd nyilván a cégre vonatkozó iratokat. Elektronikus formában készül majd az újonnan alapított cégek tanúsítványa is, amely a bejegyzésre váró cég legfontosabb adatait tartalmazza és a cégbíróság is elektronikus úton közli a jogi képviselővel az eljárásban hozott végzéseket.

Az egyszerűsített eljárás jóval olcsóbb

A törvénymódosítás az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem benyújtásához 2007. szeptember 1-jétől jóval alacsonyabb illetékfizetési kötelezettséget kapcsol. Ilyen cégalapításkor minden esetben egységesen 15 ezer forint illetéket kell az eddigi 50-100 ezer forinttal ellentétben fizetni. A már működő cégek változásbejegyzési eljárásában szintén 15 ezer forint illetéket kell megfizetni, kivéve a bonyolultabb ügyekben (szervezeti változás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, az elismert vállalatcsoportként való működés, illetőleg a nyilvánosan működő részvénytársaság adataira vonatkozó változásbejegyzés), amelyek vonatkozásában a változásbejegyzési eljárás illetéke 50 ezer forint lesz.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.