Jövőre is lesz kulturális járulék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár egy vetélkedő nehezen megválaszolható kérdése is lehetne, hogy mi a közös a bevásárlóközpontban, a gabonatároló silóban, a fakeretben, a száz évnél idősebb régiségben, a játékfegyverben, a művirágban, az intarziás faberakásban, és mondjuk egy antennában? Általánosságban valószínűleg semmi, de mindegyik után kell kulturális járulékot fizetni. Ráadásul a tervekkel ellentétben jövőre sem szűnik meg a fizetési kötelezettsé. dr. Papp István az Adó szaklap 14-15. számában ezt a témát járja körül.

A szabályozás meglehetősen bonyolult, a jogszabály nyelvezete sem a szokásos adójogi. Mivel az adóalanyok ezt a járulékot is önadózás formájában kötelesek rendezni (megállapítani, bevallani és befizetni), külön figyelemfelhívás híján gyakran nincsenek is tudatában az adóalanyiságuknak, hiszen a törvényt nem egyszer az elnevezésből nem következő dolgokra, szolgáltatásokra is alkalmazni kell. Ezért az adózás szempontjából nagy a kockázata annak, hogy az adókötelezettség teljesítése elmarad.

A kulturális járulék az áfához hasonlóan forgalmi típusú, mely beépül a termék, illetve a szolgáltatás árába, ezért az árbevétel és a ráfordítások részét képezi. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény (Nkat) mellékletében felsorolt járulékköteles termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után kell főszabályként kulturális járulékot kell fizetni. Ezek a termékek és szolgáltatások a következő nagyobb csoportokba sorolhatók:

Termékek

  • faanyagú dísztárgyak,
  • kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek,
  • vegyi termékek (fotokémiai anyagok),
  • műanyag dísztárgyak,
  • üveg és kerámia dísztárgyak,
  • fém dísztárgyak,
  • írógép, másológép,
  • híradás-technikai termékek,
  • fényképészeti eszközök,
  • ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítő termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség.

Szolgáltatások

  • az Nkat. mellékletében SZJ-számmal meghatározott egyes szolgáltatások (pl. műkincs kereskedelem)

Épület, egyéb építmény kivitelezése

  • Nkat. mellékletében ÉJ-számmal megnevezett épületek, hálózatok műtárgyak, terminálok stb. (pl. szállodaépületek, hivatali épületek)

Kulturális járulék fizetésére azok az adóalanyok kötelezettek, akik az Nkat. mellékletében felsorolt járulékköteles termékeknek gyártói, importálói, kiadói, forgalmazói, valamint a járulékköteles szolgáltatások szolgáltatói, filmek forgalmazói, szállodai és vendéglátóhelyi videovetítés esetén a szálloda és a vendéglátóhely üzemeltetői. Járulékköteles építmények esetén a járulékot a kivitelezőnek kell megfizetnie. A járulék alanyait szintén az Nkat. melléklete sorolja fel.

Járulékmentes a jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar- és fotóművészeti alkotás, a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás, valamint az előadóművészi tevékenység.

A járulék mértéke százalékos formában kifejezett az egyes termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. A járulék mértéke tehát a járulék alapjának az Nkat. mellékletében meghatározott százaléka (0,2-25 százalék között).

A kulturális járulék alapja a kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. Azoknál az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó (egyéni) vállalkozók és önálló tevékenységet végzők esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. Az Szja-törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.

A kulturális járulék alapja járulékköteles épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja.

A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás) az állami adóhatóság nevén a Kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. A járulékot a tárgyhónapot, illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell (fő szabályként a ’01-es bevalláson) önadózás formájában bevallani és megfizetni. A havi, illetve évközi bevallás benyújtására nem kötelezett adózónak az adóévet követő év február 15-ig kell a kulturális járulékot bevallani (’03-as bevallás) és megfizetni.

A kulturális járulék egyéb ráfordításként számolandó el.

A szerző részletezi az építtetőkre vonatkozó speciális szabályokat, és példákkal mutatja be a kulturális járulék alapjának meghatározását.

dr. Papp István cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 14-15. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.