Jövőre jöhetnek az egyforintos kft-k

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági törvény tervezett módosítása a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességét kívánja javítani. A törvényjavaslat sok más európai országhoz hasonlóan lehetővé tenné, hogy kötelező alaptőke-minimum nélkül lehessen korlátolt felelősségű társaságot alapítani.

A javaslat indokolása szerint az angolszász országokban a jogrendszer korlátolt felelősségű társaság alapításához nem ír elő alaptőke-minimumot. Ez a megközelítés egyrészt ösztönzi az induló vállalkozásokat, másrészt nem követi azt a hagyományos megközelítést, amely szerint a magas szinten megállapított minimális alaptőke-követelmény a hitelezővédelem eszköze. A társaságoknak emellett a tevékenységtől függően a tőkeszükségletük is eltér, így lehetetlen megállapítani egy minden társaság számára ésszerű tőkenagyságot. A legjobban a társaság alapítói képesek megállapítani, hogy mekkora vállalkozásuk tőkeszükséglete. Ez a felfogás ugyanakkor a kontinentális európai országokban is terjed, így legutóbb például a német törvényhozás döntött úgy (2008. novemberében), hogy lehetővé teszi korlátolt felelősségű társaság alapítását a kötelező 25.000 eurós alaptőke-minimum előírása nélkül. Ez a lehetőség elsősorban azoknak a kis- és középvállalkozásoknak jelent segítséget, amelyek kevés induló tőkét igénylő tevékenységet – tipikusan a szolgáltató szektorban – kívánnak üzletszerűen folytatni.

Az úgynevezett ˇ””könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság”” akkor alapítható meg, ha a társaság törzstőkéje nem éri el az 500.000 forintot. A módosítás nem állít fel alaptőke-minimum követelményt. A könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak „k-kft.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni, és bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden pénzbeli hozzájárulást a társaság javára befizettek. A tagok vagyoni hozzájárulása nem állhat nem pénzbeli hozzájárulásból (apport).

Fontos korlátozás azonban, hogy a cég a saját tőkéjéből a tagok javára kifizetést csak akkor teljesíthet, illetve a tagokat osztalék és osztalékelőleg csak akkor illeti meg, ha a társaság törzstőkéje eléri az alaptőke-minimumot, azaz az ötszázezer forintot.

A könnyített alapítású társaságnál a törzsbetétek mértéke természetesen lehet százezer forintnál kevesebb is, és nem kell tízezerrel oszthatónak lennie.

A törvényjavaslatot a parlament még az őszi ülésszakban elfogadhatja.

---