Jövőre összevonják a járulékokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő júliustól egyetlen járulékot kell fizetniük a munkavállalóknak: a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz. A törvénymódosítás nyomán azoknak, akik három hónapig nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, ki kell fizetniük ellátásuk költségeit. Az Országgyűlés elfogadta a tb-törvénycsomagot. Cikkünkben felidézzük a múlt héten elfogadott adócsomagot is.

Az Országgyűlés szerdán 112 igen, 20 nem szavazattal 37 tartózkodás mellett fogadta el a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő 99 oldalas törvényjavaslatot  és az ahhoz benyújtott, 37 oldalas összegző módosító javaslatot.

Összevonják a járulékokat

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

A törvény 7 710 forintban határozta meg júliustól az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét.

A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást

Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. A törvény elfogadása után viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.

Bővül a tao-támogatás felhasználási köre

Egyéni képviselői indítványként az Országgyűlés szavazott „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló1996. évi LXXXI. törvény módosításáról” címet viselő törvényjavaslatról is, amelyet a képviselők 113 igen szavazattal 58 nem ellenében elfogadtak.

A javaslat elfogadása nyomán az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.

Minden számlát látni fog a NAV

Fontos adóváltozásokról döntöttek a képviselők a múlt héten is a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat elfogadásakor; most itt is felidézzük a legfontosabb változtatásokat.

2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).

Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.

Szja- és tao-változások

A törvényjavaslat személyi jövedelemadót és társasági adót érintő változásai a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé.

A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik.

Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, a javaslat kiterjeszti az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése – írta az adócsomagról gyorselemzésében az RSM.

2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés” intézménye, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.



Kapcsolódó cikkek

2019. december 3.

Mini-adócsomagról szavazott az Országgyűlés

Számos adótörvényt kis mértékben módosító, pontosító adósaláta-törvényről döntöttek kedden a képviselők. A csomag szabályozza a teljes körű számlaadat-szolgáltatást és az eva megszűnésének részleteit is.
2019. november 14.

Őszi adócsomag: minden számlát látni fog a NAV

Hamarosan minden számlát látni fog a NAV, összevonják az egyéni járulékokat, bevezetik a hatósági átvezetés intézményét, és jön az ingatlanspekulációt büntető illeték. Az RSM Hungary gyorselemzése.