Juncker: nem tettem adóparadicsommá Luxemburgot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Luxemburg volt kormányfője csütörtökön egy európai parlamenti (EP-) különbizottság előtt tagadta, hogy miniszterelnökként adóparadicsommá tette a nagyhercegséget.


A különbizottságot annak nyomán hívták életre, hogy tavaly ismeretessé vált: nemzetközi nagyvállalatok egész sorát csábították Luxemburgba különböző egyedi adókedvezményekkel. A különbizottság időközben kiterjesztette tényfeltáró tevékenységét más uniós országokra, az általuk követett adóztatási gyakorlatra is.

Juncker, aki 18 éven át volt a kicsiny, de igen fejlett pénzügyi szolgáltatási szektorral rendelkező nyugat-európai ország kormányfője, a csütörtöki meghallgatáson tagadta, hogy az adóelkerülés lehetőségét teremtette meg Luxemburgban. „Az adóhatóság az érvényes jogot alkalmazta, a kormánynak erre nem volt befolyása. Luxemburg jogállam” – mondta Juncker a bizottság előtt.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

A keresztényszociális pártállású politikus, azóta, hogy tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény élére került, többször hangsúlyozta: az európai adózási rendszer igazságtalan és áttekinthetetlen, és egyes cégek – visszaélve a nemzeti adószabályok közötti különbségekkel – gyakran ki tudnak bújni adófizetési kötelezettségeik alól. Az általa vezetett brüsszeli bizottság olyan adóügyi intézkedéscsomagot terjesztett elő, amelynek értelmében minden vállalkozásnak ott kellene adóznia, ahol a nyeresége ténylegesen keletkezik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 7.

Az 5 százalékos kedvezményes áfamérték alkalmazása lakások, parkolók értékesítése és használati jogának átengedése esetén

Egy belföldi áfaalany társaság többlakásos lakóingatlan felépítésére irányuló beruházást valósít meg. A társaság a lakóingatlan tulajdonosaként társasházat alapít és kiárusítja a kialakított lakásokat. A társaság a lakások értékesítése mellett bizonyos esetekben külön helyrajzi számmal (albetétszámmal) rendelkező parkolókat, illetve parkolóhelyeket is értékesít, más esetekben pedig a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő parkolók meghatározott tulajdoni hányadait értékesíti. A vevők úgy is dönthetnek, hogy a lakás megvásárlásával egyidejűleg a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő parkolók, parkolóhelyek kizárólagos használatára vonatkozó jogosultságot szereznek. A lakások, valamint a parkolók és parkolóhelyek fenti módon megvalósuló értékesítése esetén alkalmazható-e a kedvezményes 5 százalékos áfamérték?

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos veszélyhelyzeti rendelet törvényként él tovább

Jövőre emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos marad – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit adója, és jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése. Kiemeltük a legfontosabb tételeket a kormány 2024-es adócsomag-tervezetéből.

2023. június 6.

A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek

A kormány megőrzi a személyi jövedelemadó alacsony szintjét, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye, amellyel bejelentette, hogy a kormány kedden benyújtotta az adótörvényeket, és még a nyári szünet előtt elfogadhatja az Országgyűlés azokat.