Juncker: nem tettem adóparadicsommá Luxemburgot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Luxemburg volt kormányfője csütörtökön egy európai parlamenti (EP-) különbizottság előtt tagadta, hogy miniszterelnökként adóparadicsommá tette a nagyhercegséget.


A különbizottságot annak nyomán hívták életre, hogy tavaly ismeretessé vált: nemzetközi nagyvállalatok egész sorát csábították Luxemburgba különböző egyedi adókedvezményekkel. A különbizottság időközben kiterjesztette tényfeltáró tevékenységét más uniós országokra, az általuk követett adóztatási gyakorlatra is.

Juncker, aki 18 éven át volt a kicsiny, de igen fejlett pénzügyi szolgáltatási szektorral rendelkező nyugat-európai ország kormányfője, a csütörtöki meghallgatáson tagadta, hogy az adóelkerülés lehetőségét teremtette meg Luxemburgban. „Az adóhatóság az érvényes jogot alkalmazta, a kormánynak erre nem volt befolyása. Luxemburg jogállam” – mondta Juncker a bizottság előtt.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

A keresztényszociális pártállású politikus, azóta, hogy tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény élére került, többször hangsúlyozta: az európai adózási rendszer igazságtalan és áttekinthetetlen, és egyes cégek – visszaélve a nemzeti adószabályok közötti különbségekkel – gyakran ki tudnak bújni adófizetési kötelezettségeik alól. Az általa vezetett brüsszeli bizottság olyan adóügyi intézkedéscsomagot terjesztett elő, amelynek értelmében minden vállalkozásnak ott kellene adóznia, ahol a nyeresége ténylegesen keletkezik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Kisokos a beruházások adókedvezményeiről

A társasági adó rendszerében több, a beruházások kapcsán igénybe vehető kedvezménnyel is találkozhatunk: ezek egy része az adóalap szintjén (adóalap-kedvezményként), más része a számított adóból, adókedvezmény formájában érvényesíthető, illetve egy speciális kedvezménnyel is találkozhatunk, ez utóbbi a növekedési adóhitelre jutó adó egyes részleteit csökkentő összeg.