Kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági válság hatására bevezetett kormányzati intézkedések mellett érdemes kihasználni az adótörvényekben fellelhető lakás célú kedvezményeket is. Az Adó szaklap 2011/13-14. számában megjelent cikk a munkáltatók lakás célú támogatására, kölcsönnyújtására vonatkozó adószabályokat ismerteti, amelyből a kamatmentes munkáltató kölcsönnel kapcsolatos rendelkezéseket emeljük ki.

A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönt az Szja-törvény 72. § -a rendezi. Fő szabály szerint kamatkedvezményből származó adóköteles jövedelemnek minősül a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani.

A kamatkedvezményt azonban a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni – többek között – az olyan kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön esetében, amit a munkáltató a munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott. További feltétel, hogy a lakás nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, illetve a lakáskorszerűsítés a külön jogszabályban meghatározott korszerűsítésnek felel meg.

A munkáltató tehát úgy is segítheti a munkavállalóját, hogy kamatmentes kölcsönként adja oda számára a szükséges összeget (ha a kölcsönszerződésben rögzítik, hogy a banki kezelési költség is a munkáltatót terheli, emiatt sem keletkezik a munkavállalónak fizetési kötelezettsége).

A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön legnagyobb előnye, hogy azt a munkavállaló fennálló lakáscélú bankhitelének a törlesztésére, visszafizetésére is lehet adni, feltéve, hogy a bankhitel az előzőekben ismertetett jogszabályi feltételeknek megfelel. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató olyan kamatmentes kölcsönt nyújtson a munkavállaló számára, amellyel például devizahitelben fennálló teljes tartozását kiegyenlítheti (végtörlesztheti), és amelyet – megállapodásuktól függően – a dolgozó elviselhető részletekben törleszthet.

Ebben az esetben is érvényes, hogy a munkáltatói kölcsön hitelintézet útján történő folyósítása nemcsak egyszerűen az összeg magánszemély folyószámlájára utalását jelenti, hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet igazolni tudja, hogy a folyósított összeget a munkavállaló valóban a törlesztésre fordította. Egyebekben a lakás célú felhasználás, lakáskorszerűsítés feltételeinek fennállása (például a méltányolható lakásigény feltételeinek való megfelelés), valamint az egyéb feltételek esetében a vissza nem térítendő munkáltató támogatás szabályait kell alkalmazni.

A cikkben szereplő példa szerinti esetben a munkavállaló lakásbővítésre felvett svájci frankhitel-tartozása az aktuális árfolyamon 2,9 millió forint, amelynek a havi törlesztése 75 000 forint (a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét). A munkáltató a munkavállaló rendelkezésére bocsát 2,9 millió forint kölcsönt a lakás célú frankhitel visszafizetésére. A munkáltatóval kötött szerződésben a munkavállaló vállalja, hogy a kapott kölcsönt a munkabéréből történő, havi 50 ezer forint levonással fizeti vissza. Ebben az esetben a munkavállaló havi fizetési kötelezettsége azonnal 25 ezer forinttal csökken, ami több is lehet a svájci frank árfolyamának további esetleges emelkedése miatt az eredeti bankhitel várhatóan növekvő törlesztő részleteihez képest.

Surányi Imréné írása részletesen ismerteti a fentieken túl a lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatásnak, a kamatmentes munkáltatói kölcsön elengedésének, a bankhitel törlesztésére szolgáló és részletekben folyósított kamatmentes munkáltatói kölcsönnek, valamint a szabad-felhasználású jelzáloghitel törlesztésére adott kölcsönnek a szabályait is.

---