Káosz várható a reálhozamok kifizetésénél?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Napi Gazdaság információi szerint a múlt pénteken megindultak volna az első visszaigénylések a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe visszalépett tagok reálhozamánál. A rendszer teszteléseként tervezett kisebb kisebb tételű kezdeményezések azonban elmaradtak.

A pénztárakhoz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy határozatot juttatott el. Ebben kötelezik a kasszákat, hogy belső ellenőrzéssel vizsgálják meg a hozamgarantált tőke és a visszalépő tagi kifizetések módszertanát, az egyedi számítások helyességét (ezt közben a PSZÁF is megteszi). Az előírt kontrollnak nem kell teljes körűnek lennie, de a véletlenszerű mintavétel a felügyeleti elvárás szerint valamennyi portfolióra és minden fokozott kockázatot hordozó csoportra elégséges nagyságban kiterjesztendő. A belső ellenőrzés által készített jelentésről és az intézkedésekről július 19-ig kell beszámolót benyújtani a PSZÁF-nak.

Ez különösen annak tükrében okozhat gondot, hogy a visszaigénylésre a törvényben megszabott határidő július 20-a. Így nagyobb az esély arra, hogy a tranzakciók az utolsó pillanatokra maradjanak és összetorlódjanak. Pedig – mint Borbély László András általános vezérigazgató-helyettestől megtudtuk – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arra készül, hogy tájékoztassa a nyugdíjpéntárakat arról, készen áll olyan ütemben utalni a pénzfedezetet, amilyen ütemben azt a reálhozam kifizetés indokolja. A pénztáraktól érkezett jelzésekkel szemben Borbély nyomatékosította: az ÁKK egyáltalán nem érdekelt abban, hogy „”egyetlen aktus”” legyen a reálhozamkifizetés. Ez a megoldás ugyanis óriási veszelyekkel jár, hiszen a pénztárak, a bankrendszer és a posta kapacitásai ezt a megoldást nem is tennék lehetővé. Pedig most éppen ez látszik körvonalazódni.

Folytatás a Napi Online-on.

A PSZÁF határozatának indoklásában ugyanis a törvény rendelkezései összegezve szó szerint ezt írják: a magánnyugdíjpénztárak minden egyes tagra kiszámítják a visszalépő tagi kifizetések összegét, azt egy összegben (!) visszaigénylik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól, és a visszalépő tagok javára kifizetik.

A piacon maradók között a legnagyobb (korábban a harmadik) ING – mondták el lapunk érdeklődésére – egyetlen műveletet végez majd, és erre készül az MKB kasszája is. Az OTP Mnyp. – tudtuk meg – igényét július 20-án, egy összegben nyújtja be az ÁKK részére. A pénztárnál arról is tájékoztatták lapunkat, hogy a visszalépő tagok járandóságának utalását augusztus elsejével kezdik, és várhatóan legkésőbb augusztus 20-ig be is fejezik.

Akadnak azért olyan pénztárak is, amelyek valamennyire szakaszolnák a folyamatot. A visszalépő tagság 99 százalékának érdekében – mondta el Kulyassa Krisztina az Aranykor Nyugdíjpénztár ügyvezetője – amint lehetőség van rá, azonnal elküldik az ÁKK-nak a tagi kifizetés igényük első részét. Következő fordulókban pedig azoknak a tagoknak a kifizetéseit kérik vissza, akiknél az átadó pénztárakkal még nem ért véget a reálhozam-számításhoz szükséges adatok egyeztetése. (Értesüléseink szerint a kasszáknak nem sikerült az egyeztetéseket a július elsejére vállalt határidőig befejezni.) A Honvéd is több részletben hajtaná végre a visszaigénylést.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.