Káosz várható a reálhozamok kifizetésénél?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Napi Gazdaság információi szerint a múlt pénteken megindultak volna az első visszaigénylések a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe visszalépett tagok reálhozamánál. A rendszer teszteléseként tervezett kisebb kisebb tételű kezdeményezések azonban elmaradtak.

A pénztárakhoz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy határozatot juttatott el. Ebben kötelezik a kasszákat, hogy belső ellenőrzéssel vizsgálják meg a hozamgarantált tőke és a visszalépő tagi kifizetések módszertanát, az egyedi számítások helyességét (ezt közben a PSZÁF is megteszi). Az előírt kontrollnak nem kell teljes körűnek lennie, de a véletlenszerű mintavétel a felügyeleti elvárás szerint valamennyi portfolióra és minden fokozott kockázatot hordozó csoportra elégséges nagyságban kiterjesztendő. A belső ellenőrzés által készített jelentésről és az intézkedésekről július 19-ig kell beszámolót benyújtani a PSZÁF-nak.

Ez különösen annak tükrében okozhat gondot, hogy a visszaigénylésre a törvényben megszabott határidő július 20-a. Így nagyobb az esély arra, hogy a tranzakciók az utolsó pillanatokra maradjanak és összetorlódjanak. Pedig – mint Borbély László András általános vezérigazgató-helyettestől megtudtuk – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arra készül, hogy tájékoztassa a nyugdíjpéntárakat arról, készen áll olyan ütemben utalni a pénzfedezetet, amilyen ütemben azt a reálhozam kifizetés indokolja. A pénztáraktól érkezett jelzésekkel szemben Borbély nyomatékosította: az ÁKK egyáltalán nem érdekelt abban, hogy „”egyetlen aktus”” legyen a reálhozamkifizetés. Ez a megoldás ugyanis óriási veszelyekkel jár, hiszen a pénztárak, a bankrendszer és a posta kapacitásai ezt a megoldást nem is tennék lehetővé. Pedig most éppen ez látszik körvonalazódni.

Folytatás a Napi Online-on.

A PSZÁF határozatának indoklásában ugyanis a törvény rendelkezései összegezve szó szerint ezt írják: a magánnyugdíjpénztárak minden egyes tagra kiszámítják a visszalépő tagi kifizetések összegét, azt egy összegben (!) visszaigénylik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól, és a visszalépő tagok javára kifizetik.

A piacon maradók között a legnagyobb (korábban a harmadik) ING – mondták el lapunk érdeklődésére – egyetlen műveletet végez majd, és erre készül az MKB kasszája is. Az OTP Mnyp. – tudtuk meg – igényét július 20-án, egy összegben nyújtja be az ÁKK részére. A pénztárnál arról is tájékoztatták lapunkat, hogy a visszalépő tagok járandóságának utalását augusztus elsejével kezdik, és várhatóan legkésőbb augusztus 20-ig be is fejezik.

Akadnak azért olyan pénztárak is, amelyek valamennyire szakaszolnák a folyamatot. A visszalépő tagság 99 százalékának érdekében – mondta el Kulyassa Krisztina az Aranykor Nyugdíjpénztár ügyvezetője – amint lehetőség van rá, azonnal elküldik az ÁKK-nak a tagi kifizetés igényük első részét. Következő fordulókban pedig azoknak a tagoknak a kifizetéseit kérik vissza, akiknél az átadó pénztárakkal még nem ért véget a reálhozam-számításhoz szükséges adatok egyeztetése. (Értesüléseink szerint a kasszáknak nem sikerült az egyeztetéseket a július elsejére vállalt határidőig befejezni.) A Honvéd is több részletben hajtaná végre a visszaigénylést.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.