Elfogadták: módosul a Munka Törvénykönyve és több gazdasági, adójogszabály


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több gazdasági tárgyú törvényről döntött az Országgyűlés hétfőn éjszaka: átalakul az érdekegyeztetés rendszere, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, és több ponton változik a Munka törvénykönyve. A képviselők úgy határoztak: nem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, növekszik viszont az E85-ös bioüzemanyagé. Az álláskeresési járadék kilencven napig járhat.

Nem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből.

Nő viszont az E85-ös bioüzemanyag jövedéki adója, méghozzá – a KDNP-s Aradszki András javaslatára – a kormány által indítványozottnál nagyobb mértékben. A bioüzemanyag utáni adó mértéke literenként 40 forint lesz az eredetileg tervezett 12 forint helyett.

A jogszabály szerint 50 százalékos regisztrációs adó kedvezmény jár azoknak, akik az idei év végéig lecserélik magyarra autójuk külföldi rendszámát.

Munkaügyi törvénycsomag

Elfogadta az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot is, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá.

A törvény véglegesíti azt a szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár.

Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban így is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság.

A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.

További részletek az Atecéged.hu-n.

Forrás: MTI, Atecéged.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.