Káoszt okozhat a nyugdíjrendszer átszabása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a pénztári befizetések felfüggesztését a kormány az állami rendszer megnyitásával kapcsolja össze, rövid időn belül 500-600 milliárd forint áramolhat vissza az tb-be. Pénztári befektetések zúdulhatnak értékesítendőként a piacra, ami komoly zavarokat okozhat.

A magánnyugdíjpénztárak jelenleg 2840 milliárd forintot meghaladó vagyont kezelnek, ennek mindössze 2,15 százaléka volt június végén teljesen likvid eszközökben, készpénzben, illetve bankszámlapénzben.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke a siófoki pénztár-konferencián pénteken elmondta: ha a pénztári befizetések felfüggesztését a kormány az állami rendszer megnyitásával kapcsolja össze, rövid időn belül 500-600 milliárd forint áramolhat vissza az tb-be. A pénztárak részvény-, jelzáloglevél-, sőt közvetlen ingatlanokba való befektetései zúdulhatnak értékesítendőként a piacra. Mindez pedig nyilvánvalóan komoly zavarokat okozhat majd.

A Magyar Bankszövetség elnöke alighanem erre is utalt, amikor azt állította: akár teljesen le is állhat például a lakáshitelezés (Napi Gazdaság, 2010. október 15.).

Heim az állampapírpiacon 150 milliárd forinttal növekvő kínálati nyomást tart elképzelhetőnek, ami nyilvánvalóan az elvárt hozamok jelentős emelkedéséhez vezethet. (A kormány tehát a plusz adóbevételek egy részét alighanem az állam finanszírozásának drágulása miatt lehet majd kénytelen kiadni.)

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a befektetők számára az is nagyon fontos, mennyire likvid egy piac. Már pedig, ha a belföldi intézményi befektetőket egy ilyen ütés éri, az nem marad hatástalan a likviditásra sem. A belföldi állampapírpiacot 2009-ben tulajdonképpen a hazai intézményi befektetők tartották életben – emlékeztetett a volt pénzügyminiszter.

Oszkó a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is erős csapásként értékelte a mostani bejelentést. Az állami tb megnyitása előtt – fejtette ki – maguk is megvizsgálták, milyen hatású lenne, ha a korhatárt az akkor 52 év helyett (efölött léphettek vissza a magánpénztári tagok) 40 évben szabják meg, illetve egyáltalán nem korlátozzák ezt a lehetőséget. A modellek alapján a költségvetésnek 2015-ig jelentős többletbevétele származik a magánkasszákból visszaáramló összegekből, de 2018 után jóval nagyobb lyukak tátonganak rajta, az implicit államadósság pedig jelentősen megugrik.

A leendő nyugdíjakat veszélyezteti még, hogy jelenleg is egymillió feletti azoknak a száma, akik járulékot csak a bérminimum után fizetnek. Közülük pedig 700 ezerre rúg az önfoglalkoztatók tábora, akik a jelenlegi kormánytól jövőre teljesen szabad kezet kapnak (a szakmai bérminimum helyett elég a minimálbér után fizetniük). Az egykulcsos adó révén ráadásul bérkifizetés helyett jobban megéri a nyereséget osztalékként kivenni.

Igazán aggasztó képet Surányi György, volt jegybankelnök vázolt fel. Úgy véli, már ma is nyilvánvaló, hogy sem a felosztó-kirovó (állami), sem pedig a tőkefedezeti (magán) rendszer nem tudja kezelni az elöregedés problémáját. Ebből következően pedig a különböző befektetési eszközök (állampapírok, részvények, ingatlanok) ma túlértékeltnek, 20-40 év múlva viszont kifejezetten alulértékeltnek számíthatnak majd.

Magánpénztári portfolió 2010. június 30. (milliárd forint)
Bankszámla, készpénz 61,18
Kötvények 138,70
Állampapírok 1383,79
Részvények 312,43
Befektetési jegyek 858,57
Egyéb 86,52
ÖSSZESEN 2841,18
Forrás: PSZÁF

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.