Káoszt okozhat a nyugdíjrendszer átszabása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a pénztári befizetések felfüggesztését a kormány az állami rendszer megnyitásával kapcsolja össze, rövid időn belül 500-600 milliárd forint áramolhat vissza az tb-be. Pénztári befektetések zúdulhatnak értékesítendőként a piacra, ami komoly zavarokat okozhat.

A magánnyugdíjpénztárak jelenleg 2840 milliárd forintot meghaladó vagyont kezelnek, ennek mindössze 2,15 százaléka volt június végén teljesen likvid eszközökben, készpénzben, illetve bankszámlapénzben.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke a siófoki pénztár-konferencián pénteken elmondta: ha a pénztári befizetések felfüggesztését a kormány az állami rendszer megnyitásával kapcsolja össze, rövid időn belül 500-600 milliárd forint áramolhat vissza az tb-be. A pénztárak részvény-, jelzáloglevél-, sőt közvetlen ingatlanokba való befektetései zúdulhatnak értékesítendőként a piacra. Mindez pedig nyilvánvalóan komoly zavarokat okozhat majd.

A Magyar Bankszövetség elnöke alighanem erre is utalt, amikor azt állította: akár teljesen le is állhat például a lakáshitelezés (Napi Gazdaság, 2010. október 15.).

Heim az állampapírpiacon 150 milliárd forinttal növekvő kínálati nyomást tart elképzelhetőnek, ami nyilvánvalóan az elvárt hozamok jelentős emelkedéséhez vezethet. (A kormány tehát a plusz adóbevételek egy részét alighanem az állam finanszírozásának drágulása miatt lehet majd kénytelen kiadni.)

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a befektetők számára az is nagyon fontos, mennyire likvid egy piac. Már pedig, ha a belföldi intézményi befektetőket egy ilyen ütés éri, az nem marad hatástalan a likviditásra sem. A belföldi állampapírpiacot 2009-ben tulajdonképpen a hazai intézményi befektetők tartották életben – emlékeztetett a volt pénzügyminiszter.

Oszkó a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is erős csapásként értékelte a mostani bejelentést. Az állami tb megnyitása előtt – fejtette ki – maguk is megvizsgálták, milyen hatású lenne, ha a korhatárt az akkor 52 év helyett (efölött léphettek vissza a magánpénztári tagok) 40 évben szabják meg, illetve egyáltalán nem korlátozzák ezt a lehetőséget. A modellek alapján a költségvetésnek 2015-ig jelentős többletbevétele származik a magánkasszákból visszaáramló összegekből, de 2018 után jóval nagyobb lyukak tátonganak rajta, az implicit államadósság pedig jelentősen megugrik.

A leendő nyugdíjakat veszélyezteti még, hogy jelenleg is egymillió feletti azoknak a száma, akik járulékot csak a bérminimum után fizetnek. Közülük pedig 700 ezerre rúg az önfoglalkoztatók tábora, akik a jelenlegi kormánytól jövőre teljesen szabad kezet kapnak (a szakmai bérminimum helyett elég a minimálbér után fizetniük). Az egykulcsos adó révén ráadásul bérkifizetés helyett jobban megéri a nyereséget osztalékként kivenni.

Igazán aggasztó képet Surányi György, volt jegybankelnök vázolt fel. Úgy véli, már ma is nyilvánvaló, hogy sem a felosztó-kirovó (állami), sem pedig a tőkefedezeti (magán) rendszer nem tudja kezelni az elöregedés problémáját. Ebből következően pedig a különböző befektetési eszközök (állampapírok, részvények, ingatlanok) ma túlértékeltnek, 20-40 év múlva viszont kifejezetten alulértékeltnek számíthatnak majd.

Magánpénztári portfolió 2010. június 30. (milliárd forint)
Bankszámla, készpénz 61,18
Kötvények 138,70
Állampapírok 1383,79
Részvények 312,43
Befektetési jegyek 858,57
Egyéb 86,52
ÖSSZESEN 2841,18
Forrás: PSZÁF

Forrás: Napi Gazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.