Kaotikus osztrák adórendszer

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bizonytalanság. A számos részreform után egyre több a tisztázatlan kérdés az osztrák adórendszerben. Miután alkotmányos aggályok miatt felfüggesztették az örökösödési adót, most az ajándékozási adót is hasonló sors fenyegeti, a vagyonadót pedig már 1994-ben eltörölte az állam.

A tulajdonhoz köthető közterhek ilyen szintű visszaszorulása nyomán egyre erősödik az osztályharcos retorika a baloldali szervezetek és elemzők részéről. Alfred Gusenbauer (SPÖ) szociáldemokrata kancellár ennek ellenére kénytelen lesz tolerálni a történteket, hiszen néppárti koalíciós partnere ellenében semmilyen reformot nem vihet keresztül.

Az osztrák adórendszer egyensúlyának felborulásához jelentős részben az alkotmánybíróság járult hozzá. A testület nyilvánította az alaptörvénybe ütközőnek és megváltoztatandónak az örökösödési adót, mivel az jelenlegi formájában nem felel meg az egyenlő elbánás elvének (VG, március 9.). Ha pedig az ajándékozási adó is kiesik a sorból, akkor a vagyonfüggő elvonások a teljes állami adóbevétel mindössze 1,1 százalékát teszik ki, miközben az EU tagállamaiban ez az arány átlagosan 5 százalék.

Néhány nappal ezelőtt 304, többnyire nyíltan baloldali közgazdász tiltakozott a változások ellen. Több szakember arra figyelmeztetett, hogy a direkt bevételkiesések mellett egyéb rések is keletkezhetnek az államháztartásban. Ilyen lehet pél-dául, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelmet ˝ide-oda˝ ajándékozzák, ezzel megkerülhetnék az adókötelezettséget.

A vagyontól függő adófajták elkopásával párhuzamosan a másik oldalról a tőkejövedelmek aránytalan megadóztatását kritizálják sokan. A legtöbb kifogás nem önmagában az így kialakult kettős adóztatás ténye, hanem az ellen irányul, hogy a bérek adóköteles részét alaposan összezsugorítják a munkavállalóknak juttatott különböző kedvezmények. A bérek adóalapjának csökkenése miatti bevételkiesést kell ugyanis a tőkejövedelmek fokozott megsarcolásával ellensúlyozni. Mégis, senki nem meri levonni a következtetést, hogy az adóalap kiszélesítésére lenne szükség a kedvezmények lefaragásával, ezzel párhuzamosan lehetőség nyílna a kulcsok általános csökkentésére – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Ausztriában az összes elvonás a megtermelt jövedelmek 48,1 százalékát tette ki 2006-ban, ez szinte semmilyen tehercsökkenést nem jelent a korábbiakhoz képest. Eközben a politikusok előszeretettel tüntetik fel ˝neoliberális mintaállamnak˝ az alpesi országot. A hét évig tartó jobboldali regnálás után a mostani szociáldemokrata–néppárti nagykoalíciónak pedig ellentmondásos elképzelései vannak az adópolitikáról, és ez megakadályozza az átfogó reformok keresztülvitelét.

Forrás: Világgazdaság

---