Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Kapcsolt vállalkozási viszony egyéni vállalkozó és gazdasági társaság között (1. rész)
Cikksorozatunkban a kapcsolt vállalkozások témája kapcsán nem a definíció teljes áttekintésére törekedünk, hanem a jogalkalmazásban leggyakrabban előforduló eseteket vizsgáljuk, amelyeknek értelmezése vagy nehézséget okoz, vagy sok adóalanyt érint. Írásunk első része az egyéni és társas vállalkozások közötti relációt veszi górcső alá.
| Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról |
A kapcsolt vállalkozás fogalma örökzöld téma. Egyrészt az adójogszabályok különféle jogkövetkezményeket fűznek eme jogviszony fennállásához, a bejelentési kötelezettségtől kezdve a társaságiadóalap-módosító tételeken át a transzferár-nyilvántartás elkészítéséig. Másrészt a gazdasági élet és annak szereplőinek sokszínűsége miatt sokféle relációban fennállhat a kapcsolt vállalkozási viszony.
Cikksorozatunkban a kapcsolt vállalkozások témája kapcsán nem a definíció teljes áttekintésére törekedünk, hanem a jogalkalmazásban leggyakrabban előforduló eseteket vizsgáljuk, amelyeknek értelmezése vagy nehézséget okoz, vagy sok adóalanyt érint. Írásunk első része az egyéni és társas vállalkozások közötti relációt veszi górcső alá.
A kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pontjában található, és tételesen felsorolja azokat az eseteket (is), amikor társas vállalkozás(ok) és magánszemély között kapcsolt vállalkozási viszony állhat fenn. Ezek a következők – vagyis kapcsolt vállalkozásnak minősül
- az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Ugyanezen pont f) alpontja értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. (Az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszony fennállásával cikksorozatunk következő részében külön is foglalkozunk).
Látható, hogy a Tao. tv. említett rendelkezései alkalmazásában a kapcsolt vállalkozási viszony a Tao. tv. szerinti „adózó” és az ún. „személy” kontextusában értelmezhető. A „személy” fogalma kapcsán a Tao. tv. 4. § 31/b. pontja kimondja, hogy személynek minősül a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély. A „belföldi személy” magába foglalja a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személyt, személyi egyesülést, egyéb szervezetet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélyt (Tao. tv. 4. § 7. pont). Utóbbi értelmében tehát az egyéni vállalkozó a Tao. tv. alkalmazásában „személy”-nek minősül, amellyel fennállhat a kapcsolt vállalkozási jogviszony meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ezek közül vizsgáljuk meg először a Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpontját.
A jogi személy ügyvezetésének fogalmát a Ptk. 3:21. § tartalmazza. Ezen rendelkezés (1) bekezdése szerint „a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult”. A Ptk. 3:21. §-ában rögzített ügyvezetés jogi személyek esetén értelmezhető. Egyéni vállalkozás formájában folytatott gazdasági tevékenység esetén az ügyvezetés nem értelmezhető, így egyéni vállalkozó és más jogi személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszony nem állhat fenn.
Ha pl. egy egyéni vállalkozó olyan gazdasági társasággal köt szerződést, melynek az egyéni vállalkozó az ügyvezetője, a Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpontja alapján kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre. Az egyéni vállalkozó és a jogi személy között a Tao. tv. 4. § 23. pont b) és c) alpontjai szerint jöhet létre kapcsolt vállalkozási viszony.
Többségi befolyás alatt az a kapcsolat értendő, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (a befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik [Ptk. 8:2. § (1) bekezdése]. A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az említett jogosultságok közvetett befolyás útján bíztosítottak. A Ptk. rendelkezése alapján a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani [Ptk. 8:2. § (5) bekezdés].
A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
A Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpontja értelmében egy egyéni vállalkozó és egy társas vállalkozás közötti kapcsolt vállalkozási viszony megállapításához azt kell vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó közvetlenül vagy közvetve rendelkezik-e többségi befolyással a társaságban. A Ptk. 8:2. § (5) bekezdése alapján a befolyás megállapításakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Egy egyéni vállalkozó és egy gazdasági társaság között tehát az említett rendelkezés alapján úgy jöhet létre kapcsolt vállalkozási viszony, ha az egyéni vállalkozó egyedül, vagy közeli hozzátartozójával közösen (pl. házastársával, szülőjével, testvérével, gyermekével) többségi befolyással rendelkezik a társaságban.
Például „A” kft-nek összesen három tulajdonosa van, akik közül ketten testvérek, míg a harmadik személy tőlük független magánszemély. Mindhárman 33,3%-os mértékű tulajdoni hányaddal és szavazati joggal rendelkeznek. A két testvér közül egyikük, „B” egyéni vállalkozó, aki szerződéses kapcsolatban áll „A” kft-vel. Mivel az egyéni vállalkozó – közeli hozzátartozója tulajdoni hányadát is beleszámítva – közvetlenül többségi befolyással rendelkezik a gazdasági társaságban (a két testvér együttes tulajdoni részesedése 66,6 százalék), így „A” és „B” személyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.
A Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Például „A” kft.-ben a férj és a feleség 50-50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A fiúk katás egyéni vállalkozó („B” személy), aki a gazdasági társaság felé nyújtott szolgáltatást leszámlázza a kft. részére. Mivel az érintett személyek közeli hozzátartozók, amelyek az adózóban és más személyben többségi befolyással rendelkeznek, ezért olyan harmadik személynek tekintendők, amelyek révén megállapítható a kapcsolt vállalkozási jogviszony megléte.