Karácsony: a BKIK a főváros mellé állt az iparűzési adó ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A főváros mellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) sem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által tett javaslatot a helyi iparűzési adó (hipa) felfüggesztésére. A BKIK: sajnálatosnak tartja, hogy a főváros politikai célokra használja a kamarával kötött megállapodást.

Karácsony Gergely tudatta: kedden megállapodás született a fővárosi önkormányzat és a BKIK között, és e szerint bármilyen hipa-elengedés csak akkor lehetséges, ha az az önkormányzatok számára egyidejűleg, és teljes mértékben kompenzációra kerül azok működési kiadásainak finanszírozására. Minden ezzel ellentétes javaslat súlyos problémákat jelent a gazdaság számára nélkülözhetetlen közszolgáltatások szempontjából – közölte a főpolgármester kedden a Facebook-oldalán.

Megállapodtak abban is, hogy a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány adta lehetőségek felhasználásával közösen programot indítanak a legrosszabb helyzetben lévő mikro- és egyes kisvállalkozások mikrohitelezéssel való gyors megsegítésére, mintegy 2,5 milliárd forint értékben.

Karácsony

Hozzátette: tudjuk, hogy ennél többre lenne szükség, a budapesti vállalkozások is többet érdemelnének, de a járvány, a válság és a kormányzati megszorítások miatti nehéz helyzetünkben most ekkora segítséget tudunk felelősséggel vállalni.

A fővárosi önkormányzat és a BKIK a lakosságnak szolgáltató budapesti vállalkozások számára közösen kupon programot indít. Ennek keretében a fogyasztók előre vásárolhatnak szolgáltatásokat, ezzel segítve a nehéz helyzetbe került vállalkozások finanszírozását – olvasható a főpolgármester bejegyzésében.

A BKIK nem kíván politikai eszközzé válni

Szerdán Nagy Elek, a BKIK elnöke – a sajtóból értesülve a fejleményekről – azonnal levelet írt az ügyben Karácsony Gergelynek, a BKIK ugyanis nem kíván politikai eszköz lenni. A szakértői egyeztetés, illetve annak eredménye nem arra hivatottak, hogy a BKIK-t a fővárosi önkormányzat politikai álláspontja mellett kiállóként tüntessék fel. Konkrét megállapodás akkor lesz, ha azt a főpolgármester és a BKIK elnöke írják alá – hangsúlyozták.

A BKIK nem kíván nyilatkozni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének iparűzési adó felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatával kapcsolatban, és különösen nem kívánja azt minősíteni, mivel nem ismeri az arra vonatkozó koncepciót és számításokat – olvasható a kommünikében.

Mint írták, a BKIK saját álláspontot képvisel ipa-ügyben, mégpedig azt, hogy az ipa elengedése csak a válság által súlyosan érintett mikro-, kis- és középvállalkozások esetében célszerű, de maximum a mikro- és kisvállalkozások, valamint a válság által súlyosan érintett középvállalkozások esetében.

A főváros által kivetni kívánt ipa esetében a BKIK álláspontja szerint alapvetően nem adóemeléssel kell a válságot kezelni, az esetlegesen befolyó forrásokat pedig nem béremelésre kell fordítani, de a BKIK szeretné megismerni a kivetendő adó részleteit, és egyeztetéseket folytatni arról.

A BKIK ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a 25 milliárdos válságkezelő alapot a főváros minél hamarabb létrehozza, akár a BKIK által javasolt többlépcsős formában, amelynek keretében azonnali 2,5 milliárd forint támogatást kaphatnak a bajba jutott vállalkozások.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.