Karácsonyi céges ajándék adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A karácsony kapcsán sokaknak talán elsőként a család vagy a szeretet jut eszébe, netán a bejgli, a szaloncukor, esetleg a zsúfolt áruházi parkolók. Mindez szép és/vagy igaz, ám ne feledjük az adózást sem, ha cégvezetőként karácsonyi ajándékokat adnánk alkalmazottainknak és üzleti partnereinknek.

 

„Ezen a világon csak két dolog biztos: a halál és az adózás” – mondta Benjamin Franklin, s e bölcs szavakat karácsony táján is észben kell tartaniuk a cégvezetőknek.

Mind a saját munkavállalóknak, mint az üzleti partnereknek megoldható adómentesen az ajándékozás, ha élünk az Szja-törvény 1. mellékletének 8.28 pontjában biztosított lehetőséggel.

Eszerint ugyanis adómentes a legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet pedig értékhatár nélkül adómentes.

Ha üzleti partnerünknek nem a fenti adómentes tárgykörben kívánunk ajándékozni, akkor az ajándék 1,19-szeres értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ilyenkor ugyanis úgynevezett  egyes meghatározott juttatásként adózik, mint üzleti ajándék. Nem árt tudni, a törvény szerint mi az üzleti ajándék, a jogszabály szerencsére elég tág keretet ad : ez a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék.

 

Hasonló az adóztatási helyzet a munkavállalóknál, pusztán egy árnyalattal bonyolultabb. A munkavállalók ajándékozásánál ugyanis beszélhetünk csekély értékű ajándékokról is. Csekély értékű ajándék az Szja-törvény meghatározása szerint a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ezt legfeljebb évi három alkalommal lehet adni, s ennek az 1,19-szeres értéke után is 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ez a juttatás is egyes meghatározott juttatásként adózik.

Ha munkáltató ennél nagyobb értékű ajándékot adna a dolgozónak, annak sincs akadálya, megteheti ugyanekkora adóteher mellett. Figyelni kell a munkáltatónak azonban arra, hogy – akárcsak a cafeteriaelemeknél – minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon juttassa az ajándékot. Mindenkinek meg kell kapnia tehát, vagy egy minden dolgozó által megismerhető szabályzatban kell rögzíteni, ki kaphatja meg. A juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg – igazít el az Szja-törvény.

Ha a jutalmat a munkáltató a munkateljesítményhez kívánja kötni, akkor a legbölcsebben akkor jár el, ha a dolgozók karácsonyi jutalmukat pénzben kapják meg hozzácsapva a fizetésükhöz, – ekkor viszont természetesen meg kell fizetni utána az összes munkabérnél szokásos adót és járulékot.

Végezetül érdemes a karácsonyi parti adóvonzatáról is szólni: a törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a reprezentáció, így a rendezvényköltségek 1,19-szeres értéke után is 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Ha a cég nem maga szervezi a partit, s a rendezvényszervező cég egytételes számlát ad, s nem mellékel listát sem a felmerült költségekről, akkor az szja- és az ehokötelezettség a rendezvényszervező céget terheli.

 

 

---