Kármán: Csak 2013-tól lesz egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Októberben csökkenhet a pénzpiacokon tapasztalt feszültség, ami kedvezően hathat a forint svájci frankkal szembeni árfolyamára – mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjúban. A bankadó alapja még módosítható, erről a bankok, a biztosítók és az egyéb pénzügyi vállalkozások egyezhetnek meg. Kármán szerint a kormány 2013-ra alakítja ki az egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató adórendszerét.

Kármán András közölte: októberben nyilvánosságra hozzák a jövő évi büdzsé főbb ismérveit, ami várakozásai szerint megszünteti a Magyarországot övező bizonytalanságot.

Az államtitkár szerint bár jelentős a kétszázmilliárdos teher a bankokon, úgy véli, a bankadó nem sodorja veszélybe a pénzintézeteket. A közteher hitelezésre és így a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nagyrészt a pénzügyi szektor viselkedésén múlik – jelentette ki hozzátéve, hogy ha a bankok elhiszik, hogy a kormány középtávon nem kíván rájuk az EU-ban versenyhátrányt okozó adót kivetni, akkor nem kell tartani káros folyamatoktól.

Az adó alapja még módosítható

Kármán András a bankadó jövő évi feltételeiről szólva azt mondta: egyetlen kérdésről, az adóalapról lehet tárgyalni a pénzügyi szférával. Vagyis arról, hogy a bankok, a biztosítók és az egyéb vállalkozások adóját miként osszák fel az egyes intézmények között. Erről az érintettek megegyezhetnek egymással, az álláspontjukat a kormány figyelembe veszi – tette hozzá.

2013-tól lesz egykulcsos

Az államtitkár szavai szerint 2013-ra alakítja ki a kormány az egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató adórendszerét. Azt mondta: 2013. január elsejétől az új szabályok szerint számíthatják ki az adófizetők keresetük közterhét.

Kármán András szerint az adójóváírás jelenleg rendkívül bőkezű: amellett, hogy a minimálbért teljes egészében adómentessé teszi, az átlagos keresetet meghaladó jövedelmek közterhét is csökkenti. „”Az adójóváírást nem töröljük el, ám szűkíteni szeretnénk, méghozzá úgy, hogy a lehetőség leginkább a csekély jövedelemből élők anyagi helyzetén javítson”” – fogalmazott.

Csak a harmadik gyerek után lenne adókedvezmény?

Arra kérdésre, hogy körvonalazódott-e már, hogy a személyi jövedelemadó miképpen támogatja majd a családokat, az államtitkár elmondta: jelenleg szakmai vita zajlik arról, hogy az állam általában támogassa-e a gyermekvállalást, vagy a harmadik gyerek vállalását ösztönözze erősebben.Elismerte azonban, hogy az adóztatás mégsem a népesedést leginkább befolyásoló tényező.

A családi viszonyok mellett az otthonteremtési lehetőségek, a bölcsődei és óvodai ellátás, a foglalkoztatás helyzete és a jövedelmi kilátások egyaránt befolyásolják a gyermekvállalási hajlandóságot. A kormány célja, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben legalább középtávon érdemi eredményt érjen el.

Forrás: Index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.