Kasszasiker: adózás helyett fektess be!

Szerző: Adó Online
Dátum: 2007. június 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Extrém befektetés extrém hozamért cserébe? Belegondoltál már, milyen lenne úgy végigülni a moziban egy filmet, hogy az alkotást magadénak érezheted és mellette az eladott jegyekből és ajándéktárgyakból befolyó pénzből is részesedsz? Ez az érzés világszerte csak a legnagyobbaknak adathat meg, gondolhatnánk, ám ez tőlünk nyugatabbra korántsincs így. A hazánknál valamivel fejlettebb pénzügyi kultúrájú országokban akár a kisbefektetőknek is megadathat a lehetőség, hogy olyan befektetési alapokban helyezzék el pénzüket, melyek filmgyártásba fektetnek, így pozitív kimenetel esetén az utca embere is részesülhet a kasszasikerből. Ez persze nem ilyen egyszerű, lássuk hát, hogyan is néz ki egy ilyen konstrukció külföldön és hol tartunk mi!

Tőkegarancia? – Óvatos duhajoknak…

A fejlettebb pénzügyi piacnak tekinthető Nagy-Britanniában először 2005-ben bocsátottak ki szélesebb közönséget megcélzó filmalapot. A széles célközönség annak köszönhető, hogy ez volt az első tőkegarantált alap ebben a kategóriában, így limitált kockázat mellett biztosított belépést a kalandos szegmensbe.

A MagicGate nevű konstrukcióhoz konkrétan 90%-os tőkegarancia kapcsolódott, mely természetesen maga után vonta, hogy az alap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét alacsony kockázatú eszközökbe fekteti és csak a fennmaradó részt teszi kockára a filmpiacon.

A zártvégű alap meghirdetésekor éves átlagos 7%-os nettó hozamot jelöltek meg célként az 5 éves futamidőre, a minimálisan befektetendő összeg pedig 10 ezer fontot (mintegy 3,7 millió Ft-ot) tett ki.

Erre a konstrukcióra véleményünk szerint érdekességének bemutatását követően nem éri meg túl sok időt vesztegetni, hiszen az igazi filmes kaland a kockázatosabb alapokban van, merthogy ilyenekből is van választék jobb helyeken…

Az igazi profitvadászat, határok nélkül!

Kategóriájában a közelmúltban kétségkívül a Hollywood International Film Fund (HIFF) létrehozása és tőzsdei bevezetése szólt a legnagyobbat, megnézzük hát ezen amerikai alap mintáján, mire is számíthat egy befektető ezen a területen és hogy egyáltalán ki léphet be az álomvilágba.

A HIFF esetében összesen 4000 darab, egyenként 25 ezer dolláros árfolyamú részvényt bocsátanak eladásra, elmondható tehát, hogy csak a tehetősebb befektetők engedhetik meg maguknak a filmes kalandozást. A befolyó 100 millió dollárt az alap menedzsmentje az elkövetkező 5 év során alacsony költségvetésű, viszont kiemelkedően jó forgatókönyvű filmek megvalósítására fordítja. (A kijelölt költségvetési határ 5 és 30 millió dollár közé tehető.)

A célként megjelölt éves hozam 20 és 35% közötti, felső határ azonban gyakorlatilag nincs, mivel a menedzsment kiemeli, hogy például a 365 millió dolláros bevételt hozó Bazi nagy görög lagzi is 5 millió dolláros költségvetésből készült, így lehetséges, hogy az általuk kiválasztott produkciók között is akad majd globális kasszasiker. A megalapozott és remélhetőleg jövedelmező projekt-választást segíti többek között Gil Adler producer (Superman Returns, Starsky & Hutch) és Patrick Kilpatrick színész, forgatókönyvíró jelenléte a menedzsmentben.

A befektetők a jegybevételek mellett részesednek majd a DVD-eladásokból és az ajándéktárgyakból befolyó pénzekből is. Az extrém kockázatot mérséklendő a jegyzési tájékoztató kiemeli, hogy az alap mögött álló EuroPacific Securities szükség esetén értékesíti 200 millió dollárra felértékelt ingatlanját, hogy a befektetők visszakapják tőkéjüket.

Mindent összevetve elmondható, hogy a filmalapok egytől-egyig igyekeznek jól csengő neveket felvonultatva meggyőzni a tehetős befektetőket, hogy csak a legígéretesebb produkciókba fektetnek be, az esetek többségében azonban a tőke egyáltalán nem garantált és a műfaj jellegéből adódóan könnyen lehet, hogy a remélt átütő siker is elmarad.

A kockázat tehát mindenképpen extrém mértékű, itthon azonban nem kell ilyesmin aggódnunk…

Filmalapot itthon? Csak vállalatoknak, adózás helyett…

Könnyen lehet, hogy a magyar pénzügyi kultúra nem teszi kívánatossá, hogy hazánkban a fent vázoltakhoz hasonló alap működjön, merthogy nincs ilyen, az tény. A Concorde Filmfinanszírozási Alapja a nagyvállalati réteget célozza meg, akik nem befektetőként szállnak be az üzletbe, csupán a fizetendő adójuk mértékét szeretnék ily módon csökkenteni.

Utóbbi a 2004/II. törvény, a Mozgóképtörvény értelmében vált lehetségessé, a filmes produkciókat támogató hazai vállalatok ugyanis rendkívül kedvező társasági adókedvezményt vehetnek igénybe a jogszabály szerint, az elérhető adómegtakarítás pedig akár a támogatás 116%-a is lehet.

A rendszer lényege, hogy a külföldi és hazai producerek egyaránt 20%-os támogatás mellett vehetik igénybe a magyar filmipar kapacitásait, így növelve hazánk versenyképességét. Ezt a 20%-ot úgy lehet előteremteni, hogy a finanszírozó vállalatokat jelentős adókedvezménnyel ösztönzik a támogatásra. Az alap mellett köztes szereplőként van még jelen a Filmiroda is, mely megállapítja a magyarországi filmgyártási költségek összegét, és ennek 20%-áról támogatási igazolást állít ki a finanszírozó vállalatok felé, akik csak ennek kézhezvétele után fizetnek. Az alapkezelő tehát a vállalatokkal csak egy keretösszegben állapodik meg, ennek felhasználása az előzőek értelmében folyamatosan történik.

A törvény szerint a támogató vállalatok a támogatásuk összegével csökkenthetik adóalapjukat, valamint a számukra kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig adókedvezményt vehetnek igénybe a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő 3 adóév adójából. Ily módon a támogatás 116%-át teheti ki az adómegtakarítás, az adókedvezmény maximuma azonban a társaság által fizetendő társasági adó 70%-a lehet.
A vállalatok sehol nem jelennek meg szponzorként, a pénzt vissza nem térítendő módon adják és az egyéb ráfordítások soron mutatják ki, a fizetendő adó sort pedig a támogatás 116%-ával csökkentik.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek:


Adófizetés és azonnali fizetési rendszer
2020. február 28.

Adófizetés és azonnali fizetési rendszer

2020. március 2-től indul az azonnali fizetési rendszer, amely a vállalati utalásokra, az adóhatóság felé indított átutalásokra is vonatkozik. Fontos, hogy az azonnali fizetés csak a magyar, forintszámlákra lesz érvényes, a más devizanemben vezetett számlákat a változás nem érinti.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 28.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt.