Kata 2013: kalkulátorral és válaszokkal segít az NGM


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzetgazdasági tárca kalkulátorral és az alkalmazáshoz kapcsolódó válaszokkal segíti azokat a vállalkozókat, akik hezitálnak: vajon érdemes-e az új adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választaniuk. A tájékoztatóból többek között az is kiderül, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a többes jogviszonyban kata szerint adózó vállalkozónak.


A tájékoztató kimelei, hogy az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz. A bejelentést a NAV által e célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni.

Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozás az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot. Egy kizáró ok van, ha az adóhatóság a vállalkozás adószámát a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte. A NAV a kisadózó vállalkozás adóalanyként történő nyilvántartásba vételéről értesíti a kisadózó vállalkozást, és egyúttal tájékoztató levélben ismerteti az adókötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az utóbbi hetekben rengeteg kérdés érekezett a nemzetgazdasági tárcához és a NAV-hoz is az adónem választásával és alkalmazásával kapcsolatban is. A tárca által adott válaszok a tájékoztatóból letölthetők, ezek közül emelünk ki néhány olyan fontos témát, amelyeket olvasóink is gyakran felvetettek.

Lehet-e valaki több vállalkozásban kisadózó vállalkozó?
Igen, azzal a – nem adózási jogszabályokból eredő – megkötéssel, hogy beltag, egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja csak egy vállalkozásban lehet a magánszemély.

Ha valaki több vállalkozásban is kisadózó (egy bt-ben beltagként, egy másikban kültagként), és nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya, akkor mekkora közterhet kell fizetnie az egyes kisadózó vállalkozásoknak?

A két vállalkozásban is kisadózóként közreműködő magánszemély után mindkét kisadózó vállalkozás havonta 50 ezer forint adót köteles fizetni.

Ha a magánszemély – aki nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya – két vállalkozásban is személyesen közreműködik, egy KATA adóalany bt-ben és egy általános adózási szabályok szerint működő vállalkozásban, akkor az egyes vállalkozásokban milyen közterhet kell fizetni?

Tekintettel arra, hogy a magánszemély nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya, így a KATA adóalany vállalkozásban havi 50 ezer forint tételes adót kell a magánszemély után fizetni. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozásban pedig a magánszemély, mint társas vállalkozó után legalább a minimálbér vagy az elvárt bérminimumból kiindulva meg kell fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

A KATA adóalany egyéni vállalkozó 3 hónapig súlyos beteg, ezért nem fizet tételes adót erre a három hónapra. Mekkora bevételt szerezhet úgy, hogy ne kelljen 40 százalékos különadót fizetnie?

A 40 százalékos különadót főszabály szerint a 6 millió forint feletti bevétel után kell megfizetni. Ha azonban a kisadózó vállalkozás nem fizet az év minden hónapjára tételes adót, akkor minden kieső hónap után a 6 milliós küszöb 500 ezer forinttal csökken. Így az egyéni vállalkozó esetében – akinél háromszor 500 ezer forinttal csökken a bevételi korlát – a 4,5 millió forint feletti bevétel után kell a 40 százalékos különadót megfizetni.

ADÓNAP 2013
Ha kérdései vannak, további részleteket szeretne tudni akár az új adók alkalmazásáról, akár a munkahelyvédelmi terv adókedvezményeiről vagy a pénzforgalmi áfáról, netán a számlázási szabályok változásairól vagy a decemberben elfogadott pontosításokról – jöjjön el 2013. január 9-én Adónapunkra!

A konferencia témái és előadóink:

  • Adózás rendje – Dr. Varga Árpád elnökhelyettes, NAV
  • Társadalombiztosítás, járulékok – Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
  • Általános forgalmi adó – Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Személyi jövedelemadó – Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egy. docens
  • Társasági adó – Szentirmainé Holi Gabriella könyvvizsgáló, adószakértő

Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamara tagjainak 4 kreditpontot ér.

Időpont és helyszín:

2013. január 9. Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információ és jelentkezés itt

Ha az eva alany egyéni vállalkozó nem lépett be decemberben a KATA hatálya alá, márciusban megteheti-e?

Igen, ha a vállalkozás márciusban bejelenti, hogy a KATA szerint kívánja teljesíteni a közterheket, április 1-jétől KATA adóalannyá válik. Az egyéni vállalkozó eva alanyisága 2013. március 31-ével szűnik meg.

Ha egy eva alany egyéni vállalkozó eldönti, hogy 2013. január 1-jétől a KATA szerint adózik, de 2013 márciusában eldönti, hogy kilép a KATA-ból, visszaléphet év közben az evába?

Nem, az evából való kilépés esetén négy adóévig nem választható ismételten az eva.

Egy bt. beltagja főállású társas vállalkozó. Ha a vállalkozás a KATA-t választja, a személyes közreműködésre nem kötelezett kültag után milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha a kültag nem végez tevékenységet a vállalkozásban?

A kültagra tekintettel ebben az esetben semmilyen adót nem kell fizetni. Ha azonban a kültag tevékenyen kívánna részt venni a vállalkozás tevékenységében, akkor őt vagy kisadózóként kötelező bejelenteni, vagy munkaviszonyban kell foglalkoztatni.

Egyéni vállalkozó a KATA-t választja. Magánszemélyként lehet-e bérbeadó, vagy kizárta magát a KATA-ból?

Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentett tevékenységei között szerepel a bérbeadási tevékenység, abban az esetben ezt a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, KATA adóalanyként szerzi meg. Ez a KATA adóalanyiság megszűnését eredményezi. Ha azonban az egyéni vállalkozó tevékenységei között nem szerepel a bérbeadói tevékenység, akkor ezt a tevékenységet a vállalkozó magánszemélyként, a személyi jövedelemadóra vonatkozó
szabályok szerint végezheti, és ez nem eredményezi az egyéni vállalkozó KATA adóalanyiságának megszűnését.

A bt-ben a beltagot minden esetben kötelező kisadózóként bejelenteni, vagy elég, ha a kültag lesz kisadózó?

A bt. beltagja a vállalkozás vezető tisztségviselője. A vezető tisztségviselői tevékenység olyan, amelyet csak kisadózóként vagy munkaviszonyban lehet végezni. Azaz a vállalkozás és a beltag megtehetik, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek, mely esetben a beltagot kisadózóként nem kell bejelenteni (feltéve, hogy más tevékenységet a vállalkozás részére nem végez). A munkaviszonyból származó jövedelem után a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

Kiegészítő tevékenységet végző kisadózó után kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot (6660 Ft-t) 2013-tól?

Nem, a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség alól is.

Az osztalék utáni adót kiváltó adót minden KATA hatálya alá bejelentkező vállalkozásnak meg kell fizetnie?

Nem, csak azon vállalkozásoknak, amelyek korábban a számviteli törvény hatálya alatt álltak. Így az egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető evás cégeknek nem kell számolniuk ezzel a közteherrel akkor, ha a KATA-t választják. A kettős könyvvitelt vezető evás cégeknek azonban számolniuk kell ezzel a teherrel, mégpedig elsősorban az evás létüket megelőzően felhalmozott, ki nem fizetett eredménytartalék vonatkozásában.

Az osztalékot a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho-t az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja után szintén meg kell fizetni?

Nem, a KATA-ba való átlépéskor – jellemzően az eredménytartalék, a még ki nem fizetett osztalék után – csak a 16 százalékos osztalék utáni adót kiváltó adót kell megfizetni (három év alatt. három egyenlő részben), 14 százalékos eho-t nem.

A kisadózó vállalkozás bevétele január hónapban már 1 millió forint. Kell-e 40 százalékos különadót fizetnie, tekintettel arra, hogy a 6 millió forintos korlát hónapokra lebontott összege csak 500 ezer forint?

Nem. A 40 százalékos különadót az egész évre, vagy az adóalanyiság megszűnésekor kell megállapítani. Azaz függetlenül attól, hogy egyes hónapokban 500 ezer forintot meghaladó bevétele van a KATA adóalany vállalkozásnak, nem kell különadót fizetnie, ha az éves bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot (feltételezve, hogy 12 hónapra fizet a vállalkozás tételes adót).

További kérdések és válaszok itt

Az NGM kalkulátorával itt számolhatunk, a kisvállalati adó (KIVA) választásához pedig itt nyújt kalkulátor-segítséget a szaktárca. Az Adó Online kalkulátorait itt találja.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Adózás a céges karácsonyi ajándék után

A karácsonyi időszakban sok cég ajándékoz munkavállalóinak vagy üzleti partnereinek. Az ajándékozás nem mindig tehető meg adómentesen, ezért fontos ismerni az ajándék adózásának szabályait az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől függően. -Niveus összefoglaló.

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.