Kata változás: elfogadhatatlannak tartja a Minősített Könyvelők Egyesülete a tervezetet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megdöbbent a kata módosításáról szóló törvényjavaslat láttán az egyesület, és úgy vélik, ha a módosítások ebben a formában életbe lépnek, akkor annak többszázezer becsületes kisadózó lesz a kárvallottja.

„Aggályunkat fejezzük ki a törvényjavaslat miatt, mert többszázezer család életét dúlja fel” olvasható a Minősített Könyvelők Egyesületének közleményében. Szerintük is szükséges a KATA átalakítása, azonban álláspontjuk szerint a lehető legrosszabb megoldás született.

A változtatások életszerűtlenek, teljesíthetetlenek, a katás vállalkozók több mint háromnegyedének más adózási formát kell keresni – mondta Harkai István a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke.

A szakember kifejtette, hogy törvényjavaslat szerint a katások, a taxisokon kívül, csak magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket. Ugyanis ha kifizetőtől, vagyis például cégtől, egyéni vállalkozótól, költségvetési szervtől kapnak bevételt, akkor azonnal megszűnik a KATA-alanyiságuk.

„Lényegében a fodrász, a műkörmös, a kozmetikus, a sminkes, bármilyen szerelő, az építőiparban dolgozó, a személyi edző, a hálózatépítő, a kisboltot üzemeltető, a webshopos, a programozó, és még sorolhatnánk tovább, lényegében a taxisokon kívül mindenki borzasztóan nehéz helyzetbe kerül ősztől. Mivel mindegyiküknél előfordulhat, hogy egy kifizető kér tőlük számlát, így választhatnak: vagy nem szolgálják ki őket, vagy nem katáznak. A legrosszabb esetben csak a munka elvégzése után derül ki, hogy a számlát kifizető felé kell kiállítani, így választhatnak, hogy ingyen dolgoztak, vagy azonnal kizárják őket a katából” – magyarázza Harkai István.

A Minősített Könyvelők Egyesülete kéri, hogy a törvényjavaslatot ne fogadja el az Országgyűlés, ehelyett széles körű szakmai egyeztetés után egy olyan jogszabályt alkossanak, amely megfelelő az államháztartásnak és a vállalkozóknak is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]